Miért gondolom, hogy átverés a hőszivattyú? Egy tévhit ledöntése

Nem, a hőszivattyú nem átverés: hatékony technológia, amely ugyanannyi hőt kevesebb árammal állít elő. A cím sarkos kérdése valójában egy tévhitre felel – arra, hogy egy jól szigetelt új házban árammal közvetlenül fűteni mindenképpen drága. 2024 elején egy 100 m²-es, A+-os házra kiszámoltuk, mibe kerül az infrafűtés napelemmel a hőszivattyúhoz képest; ezt a számítást mutatjuk be, a feltevéseivel együtt.

Az infrafűtést gyakran állítják szembe a hőszivattyús rendszerekkel. A háztulajdonosok a választásnál a kezdeti beruházást, az üzemeltetés hatékonyságát, a fenntarthatóságot és a komfortot mérlegelik. Sokáig az volt az általános vélekedés, hogy árammal fűteni drága, és a hőszivattyú a legjobb döntés. Egy alacsony hőigényű új háznál azonban érdemes a számokat is megnézni. Mai árakon, más feltevésekkel készült összevetést a hőszivattyú–infrafűtés költség-összehasonlításunkban talál.

A 2024 eleji számítás kiinduló adatai

A példa egy akkor épülő, 100 m² alapterületű, A+-os ingatlan. Az árak a 2024. februári becslésünket mutatják; ma aktuális árat ajánlatban adunk.

Beruházási költség

• Infrafűtés: a teljes kivitelezés 100 m²-re körülbelül 1,6–1,8 millió Ft volt.
• Hőszivattyú: 2024 eleji becslésünk szerint akár 8–10 millió Ft is lehetett. Ehhez jön a gépészet helyigénye: ha a berendezés 2 m² hasznos alapterületet foglal el, 1 millió Ft/m² építési költséggel számolva ez további 2 millió Ft értéket jelent.

Üzemeltetés és karbantartás

• Az infrafűtés sugárzással, célzottan melegíti a lakótér egyes részeit, így kevesebb a felesleges energiafelhasználás. A példaház várható éves fűtési energiaigénye kb. 2 600 kWh.
• A hőszivattyú energiahatékony: fogyasztása akár az infrafűtésének 1/4-e is lehet. A számításban viszont éves karbantartással és kötelező szervizzel is számoltunk, amelynek költsége 2024 elején akár 100 ezer Ft is lehetett.

Ezekkel a feltevésekkel a két rendszer éves fenntartási költsége közel került egymáshoz. A hőszivattyú összetett gépészeti rendszer, az élettartama során javítással és alkatrészcserével is számolni kell, a fűtőfóliában viszont nincs mozgó alkatrész.

A beruházási költségek között a számításban közel 4-szeres különbség volt. Hogy ezt az évi pár tízezer forintos üzemköltség-különbség mennyi idő alatt hozza vissza, az a mindenkori beruházási és energiaárakon múlik, ezért a megtérülést minden háznál a saját adatokkal érdemes újraszámolni.

Mi az infrafűtés, és miért kerül szóba mellette a napelem?

Az infrafűtés infravörös sugárzással melegíti a teret. A fűtőfólia alapú rendszerek egyszerűen telepíthetők, helytakarékosak, és mivel nem a levegő keringetésével fűtenek, kevésbé kavarják fel a port. Padlóba, mennyezetbe és falba is építhetők, és helyiségenként külön vezérelhető a padló és a levegő hőmérséklete.

A napelem közvetlenül a Napból állít elő áramot, így csökkenti a hálózattól való függést és az energiaköltséget. Egy 10 kWp kapacitású rendszer telepítése 2024 elején körülbelül 3,5 millió Ft-ba került, és a háztartás által felhasznált áram jelentős részét meg tudja termelni. Az infrafűtés és a napelem párosa ezért azoknak érdekes, akik az otthon üzemeltetési költségét és ökológiai lábnyomát egyszerre szeretnék csökkenteni.

A számítás lépésről lépésre

A fűtési igény elosztása hónapokra

A 2 600 kWh éves fűtési igényt feltételezett havi súlyokkal osztottuk el a fűtési szezonra. A súlyok hipotetikusak: az egyes hónapok relatív hidegségét becslik.

A valós fogyasztás a helyszíntől, a szigetelés minőségétől, a fűtési rendszer hatékonyságától és a használati szokásoktól is függ.

A napelem termelése

A termelés becsléséhez az alábbi átlagos havi napsütéses óraszámokkal számoltunk. Ezek a számítás feltevései, nem hivatalos mérési adatsor.

A leghidegebb hónap teljes fedezéséhez a 10 kWp-nél jóval nagyobb rendszer kellene, amely viszont a hónapok többségében felesleges többletet termelne. A fűtés éves energiaigényére méretezve a 10 kWp-es rendszer bizonyult a legjobb választásnak: a leghidegebb hónapokban áramot kell vásárolni, a nyári többlet pedig pénzben ellensúlyozza a téli vásárlást.

Az éves egyenleg 2024. februári árakon

A számítás 2024 februárjában érvényes árakkal készült: a napelem által termelt többletáramot a szolgáltató akkor 5 Ft-ért vette át, a hálózatból vásárolt áram 37 Ft-ba került. Ezekkel az egységárakkal hónaponként elszámolva októbertől februárig fizetnivaló, márciustól szeptemberig bevétel keletkezett, és az év végén 5 800 Ft fizetnivaló maradt.

Az elszámolási szabályok azóta is változnak, ezért a számítás eredménye ma nem vehető át változatlanul. Az új háztartási napelemes rendszereknél 2024. január 1-jétől bruttó elszámolás van: a havi vételezett és betáplált áramot külön-külön olvassák le és számolják el. A szaldó elszámolás csak annak maradt meg, aki 2023 szeptemberéig beadta a létesítési igényt, és 2026. január 1-ig üzembe helyezi a rendszert, a 10 éves korláttal. Az átvételi és a vételi ár is változhat, ezért a saját számítást az aktuális szerződéses árakkal érdemes megismételni.

Összegzés

A 2024 februári számításban az infrafűtés és a 10 kWp-es napelemes rendszer együtt (1,7 millió + 3,5 millió Ft) 5,2 millió Ft beruházás volt, közel fele a hőszivattyúra akkor becsült összegnek. Az infrafűtés éves fűtési és karbantartási költsége ezekkel a feltevésekkel 5 800 Ft lett, szemben a hőszivattyúnál becsült kb. 100 000 Ft-tal. A nyári hűtést az infrafűtés mellett külön kell megoldani, mert hűtésre nem alkalmas; ennek költségét a számítás nem tartalmazza. Hőszivattyúnál érdemes megkérdezni, hogy a választott típus hűtésre is alkalmas-e.

A számítás egyetlen példaházra, 2024 eleji árakon és feltevésekkel készült, nem általános érvényű ítélet: más háznál, más árakkal a hőszivattyú is lehet jó választás. A saját házára vonatkozó összevetéshez kérjen ajánlatot mindkét rendszerre, azonos hőigényből kiindulva. Az elektromos fűtési módok általános szempontjait az elektromos fűtésről szóló oldalunk foglalja össze.

További szempontok az infrafűtésnél

• Sugárzó hő: a sugárzás a felületeket és az embereket melegíti, nem a levegőt, és a fűtés nem a levegő áramoltatására épül.
• Gyors felfűtés: az infravörös fűtésnél nincs szükség hosszú felmelegedési időre, szemben néhány más fűtési rendszerrel.
• Egyszerű telepítés: a fűtőfólia új és meglévő épületbe is beépíthető, akár 1 nap alatt, kis beavatkozással a szerkezetbe és a berendezésbe.
• Zónaszabályozás: a helyiségek hőmérséklete egymástól függetlenül állítható, így a rendszer csak ott és akkor fogyaszt, ahol és amikor szükség van rá.
• Tartósság: a fűtőfóliában nincs mozgó alkatrész. A 4. generációs fűtőfóliára 15,5 év jótállást adunk, ha a kivitelezést mi végezzük.
• Rejtett beépítés: a fűtőelemek a padló alatt, a falban vagy a mennyezetben vannak, nem zavarják a lakás vagy az iroda megjelenését.