A fűtési megoldások kiválasztása során a háztulajdonosok számos tényezőt mérlegelnek, többek között a kezdeti beruházási költséget, az üzemeltetési hatékonyságot, a fenntarthatóságot és az egészségügyi előnyöket. Az infrafűtés gyakran kerül összehasonlításra a hőszivattyús rendszerekkel, és egész idáig a szakma állítása a következő volt:
Árammal fűteni DRÁGA! A hőszivattyú a legjobb döntés!
Kicsit ássunk jobban bele az adatokba. Vegyünk alapul egy most épülő 100 m2 alapterületű A+-os ingatlant.
Kezdeti beruházási költségek
- Infrafűtés: Egy 100 m2-es ingatlan esetében a teljes kivitelezési költség körülbelül 1,6 – 1,8 millió Ft.
- Hőszivattyú: A kezdeti beruházási költségek jelentősen magasabbak akár 8-10 millió Ft-ba is kerülhet. (itt még nem is számoltuk, hogy ha csak 2 m2 alapterületet elfoglal a hasznos területből még 2 millió Ft veszteségünk van 1 millió Ft/m2 beruházási költség esetén)
Üzemeltetési hatékonyság és költségek
- Az infrafűtés hatékonysága a közvetlen sugárzás révén lehetővé teszi, hogy gyorsan és célzottan melegítse fel a lakótér egyes részeit, csökkentve a felesleges energiafelhasználást. Egy évre a várható energia felhasználás a fenti ingatlanra kb 2 600 kWh
- A hőszivattyúk üzemeltetése bár energiahatékony, akár 1/4 e is lehet az infrafűtés fogyasztásának, számolni kell az éves karbantartási és kötelező szerviz költséggel, ami 100 ezer Ft is lehet.
A fenti adatokat mérlegelve már közel hasonló az éves fenntartási költség. A 2 rendszer bonyolultságát figyelembe véve elkerülhetetlen, hogy 10 évnél tovább működjön meghibásodás nélkül a hőszivattyú, ami újabb beruházási költséget jelent a tulajdonosnak, míg az infrafűtés esetén nincs mozgó alkatrész, nincs mi tönkremenjen.
A 2 fűtési rendszer beruházási költsége között közel 4 szeres beruházási költség különbség van, ami az évi pár tízezer Ft fűtési költség különbség miatt soha nem tud megtérülni.
Mi is ez az infrafűtés?
Az infrafűtés modern fűtési technológia, amely infravörös sugárzást használ a tér melegítésére. A fűtőfólia alapú rendszerek különösen előnyösek, mivel egyszerűen telepíthetők, helytakarékosak, és nem keringetnek port, így allergiások számára is ideálisak. Telepíthetők padlóba, mennyezetbe, falba egyaránt. Komfortos meleget biztosítanak, és nem utolsó sorban helyiségenként vezérelhető a padló és a levegő hőmérséklete is.
Napelemek: A Fenntartható energia forrása
napelem
A napelemek lehetővé teszik, hogy közvetlenül a Napból nyerjünk energiát, csökkentve ezzel az elektromos hálózatra való függőséget és az energia költségeket. Egy 10 kWp kapacitású napelem rendszer telepítése körülbelül 3,5 millió Ft-ba kerül (2024 év eleje), ami lehetővé teszi, hogy a háztartások jelentős részét saját maguk állítsák elő az általuk felhasznált energiának.
Infrafűtés és Napelemek: A tökéletes páros
Az infrafűtés és a napelemek kombinációja nem csak környezetbarát, de rendkívül költséghatékony is. Míg a napelemek által termelt energia csökkenti az elektromos hálózatról való függőséget, az infrafűtés hatékony és célzott hőtermelése révén minimalizálja az energiafelhasználást. Ez a párosítás optimális megoldást kínál mindenki számára, aki csökkenteni szeretné otthonának üzemeltetési költségeit és ökológiai lábnyomát.
Tények fehéren feketén
Egy most épülő A+-os ház esetén a várható fűtés 2 600 kWh. Ennek a fűtési energia költségét egy 10 kW-os rendszerrel fedezni lehet havi elszámolás esetén. Figyelembe véve a következő adatokat.
Az elmúlt 10 év átlagos hőmérsékleti adatai alapján a fűtési szezon hónapjainak relatív „hidegsége” a következő súlyokat kapja (ezek a számok hipotetikusak):
- Október: 10%
- November: 20%
- December: 30%
- Január: 20%
- Február: 15%
- Március: 5%
Ezután a 2600 kWh-t elosztjuk ezek szerint a súlyok szerint. Lássuk ezt a számítást.
Az energiafogyasztás eloszlása a fűtési szezon hónapjaira, a fenti hipotetikus súlyok alapján, a következőképpen néz ki:
- Október: 260 kWh
- November: 520 kWh
- December: 780 kWh
- Január: 520 kWh
- Február: 390 kWh
- Március: 130 kWh
Ez a számítás egy példa, amely a feltételezett átlagos hőmérsékleti adatokon és azokból származtatott súlyozáson alapul. A valós energiafogyasztás a helyszíntől, az ingatlan szigetelési minőségétől, a fűtési rendszer hatékonyságától és egyéb tényezőktől is függhet.
Magyarországon az elmúlt 10 év (2013-2023) havi bontásban a napsütéses órák száma
| Hónap | Átlagos napsütéses órák (2013-2023) |
|---|---|
| Január | 58 |
| Február | 72 |
| Március | 122 |
| Április | 174 |
| Május | 220 |
| Június | 248 |
| Július | 254 |
| Augusztus | 232 |
| Szeptember | 182 |
| Október | 126 |
| November | 72 |
| December | 48 |
A fenti adatok alapján a legnagyobb fogyasztást egy 26.37 kWp kapacitású napelemes rendszer lenne képes fedezni, de így többlet energia keletkezne sok hónapban. Csak a fűtési költségek fedezésére éves szinten egy 10 kWp kapacitású napelemes rendszer a legoptimálisabb. Ebben az esetben szükséges lenne áramot vásárolni a leghidegebb hónapokban, de a nyári többlet termelés fedezné a téli kiadást (havi elszámolás esetén)
A mai napon (2024. február) a napelem által termelt plusz áramot a szolgáltató 5 Ft-ért veszi vissza, de vásárlás esetén 37 Ft-ért adja. Ezen adatok alapján a következő táblázat bemutatja, hogy a 10 kWp kapacitású rendszer havi bontásban mennyi fizetni valót eredményez és mennyi többletet termel az előbb említett 5 és 37 Ft-os egység árakkal.
| Hónap | Nettó költség/bevétel (Ft) |
|---|---|
| Január | -16,340 |
| Február | -10,830 |
| Március | 1,290 |
| Április | 8,700 |
| Május | 11,000 |
| Június | 12,400 |
| Július | 12,700 |
| Augusztus | 11,600 |
| Szeptember | 9,100 |
| Október | -3,320 |
| November | -15,640 |
| December | -26,460 |
| Év végi összeg | -5,800 Ft |
(5 800 Ft fizetni való keletkezik év végén )
Összegzés
Egy infrafűtés rendszer és egy 10 kWp kapacitású napelemes rendszer beruházási költsége (1,7 millió + 3,5 millió) 5,2 millió Ft, ami majdnem fele annyi mint a hőszivattyú. Az infrafűtés éves fűtési és karbantartási költsége 5 800 Ft szemben a kb 100 000 Ft hőszivattyús költséggel. A nyári hűtést természetesen meg kell oldani, mivel az infarfűtés erre alkalmatlan, de a hűtés költség ide nem számolható bele, mert az a másik fűtés rendszernél is plusz költség.
7 extra előny zárásként
- Egészséges hő: Az infrafűtés természetes, napfényhez hasonló hőt biztosít, ami nem szárítja ki a levegőt, így kedvezőbb a légúti problémákkal küzdők számára és általánosságban javítja a beltéri levegő minőségét.
- Azonnali meleg: Az infravörös fűtés gyorsan és hatékonyan biztosítja a szükséges hőt, így nincs szükség hosszú felmelegedési időre, ellentétben néhány más fűtési rendszerrel.
- Könnyű telepítés: A fűtőfólia rendszerek könnyen és gyorsan telepíthetők (akár 1 nap alatt) új és meglévő épületekben egyaránt, minimális beavatkozással a szerkezetbe vagy a dekorációba.
- Zónaszabályozás: Lehetővé teszi a különböző helyiségek hőmérsékletének független szabályozását, így csak ott és akkor fogyaszt energiát, ahol és amikor szükség van rá.
- Hosszú élettartam: Az infrafűtő rendszerek rendkívül tartósak, sok esetben a fűtőelemek élettartama meghaladja a 40-50 évet is.
- Esztétikailag vonzó: Mivel a fűtőelemek rejtve vannak, nem zavarják az otthon vagy iroda esztétikáját. A fűtőfóliák padló alá, falba vagy mennyezetbe integrálhatók.
Nem rossz a cikk, csak a matek nincs befejezve. Egy hőszivattyúval ugye lehet hűteni is. Ha a matek kiegészülne mondjuk 4 klíma telepítési, üzemeltetési és karbantartási költségeivel, akkor lehetne a két rendszert igazán összehasonlítani.