❗„Elektromos fűtéssel nem lehet lakhatási engedélyt kapni?” – Tévhitek és megoldások egy valós projekt példáján

Elektromos fűtéssel is teljesíthetők az új épületekre vonatkozó energetikai követelmények, ha a rendszert az energetikai számítással együtt tervezik. Egy 2025-ös projektünkben egy 97 m² hasznos alapterületű új családi ház fűtő-hűtő klímákkal, minden helyiségben fűtőfóliával és hőszivattyús vízmelegítővel felelt meg; a számítás szerint 5 kW-os napelemmel csak fűtőfóliával is megfelelt volna.

Az utóbbi években a szigorodó szabályozás miatt sok építtető megijedt: valóban csak hőszivattyúval teljesíthetők a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások? A válasz: nem. Egy valós példán mutatjuk be, hogyan érhető el a szükséges energetikai szint infrafűtéssel és kombinált megoldásokkal – úgy, hogy közben a beruházás is kezelhető maradjon.

Mit ír elő a jogszabály?

Új épületnél az energetikai követelményeket a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg, amely 2023. november 1-jén lépett hatályba. A rendelet szerint közel nulla energiaigényű az az épület, amely megfelel az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek. A 2. melléklet három mutatóra ír elő követelményt: a fajlagos hőveszteség-tényezőre, az összesített energetikai jellemzőre és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra; lakóépületnél az utóbbi kettő követelményértékét az 5. melléklet szerinti referenciaépülethez viszonyítják.

A rendelet tehát nem egy konkrét fűtési módot ír elő: az számít, hogy az épület szerkezete és gépészete együtt teljesíti-e ezeket az értékeket. Ezt az energetikus számítása mutatja ki – a köznyelvben „lakhatási engedélynek” hívott használatbavételhez ennek kell rendben lennie.

Az esettanulmány: új építésű családi ház

A projekt egy 97 m² hasznos alapterületű, 252 m³ teljes térfogatú új családi ház volt. Az építtető eredetileg hőszivattyús fűtést tervezett, de a kivitelezés idejére az árak annyira megemelkedtek, hogy a beruházást már nem tudta vállalni, ezért alternatívát keresett. Így került szóba a fűtőfólia mint komfortos és gazdaságos lehetőség.

A megvalósított rendszer:

• 4 db fűtő-hűtő klíma a nappaliban és a szobákban. Ezek az alapterület 80%-át fedték le, így az energetikai tanúsítványban hőszivattyús főfűtésként szerepeltek.
• Fűtőfólia minden helyiségben a komfort érdekében; az energetikai számításban csak kiegészítő szerepet kapott.
• Hőszivattyús vízmelegítő a használati melegvíz előállítására.

Az energetikus számítása szerint az épület megfelelt a követelményeknek: a fajlagos CO₂-kibocsátás 17,53 kg/m²év, az összesített energetikai jellemző 67,86 kWh/m²év lett, a tanúsítvány A+ besorolást adott. A besorolás a tanúsítvány minősítése, nem maga a jogszabályi követelmény – a megfelelést a fenti mutatók döntik el.

Mi változik, ha napelem is kerül a házra?

Az energetikai tanúsítványhoz két további változatra is készült számítás:

Első változat: 2 kW-os napelemmel

• A hőtechnikai megfeleléshez már 2 klíma is elég lett volna.
• Az infrafűtés ebben az esetben is megmaradt, de a megfelelést a klímák teljesítménye adta.
• A mutatók tovább javultak: a CO₂-kibocsátás 14,88 kg/m²év, az összesített energetikai jellemző 66,89 kWh/m²év lett.

Második változat: 5 kW-os napelemmel

• Inverteres klímára egyáltalán nem lett volna szükség a megfeleléshez.
• Fűtési rendszerként csak elektromos fűtőfilm szerepelt, és a számítás szerint így is teljesítette a követelményeket – vagyis az épület csak infrafűtéssel is megkaphatta volna a lakhatási engedélyt.

A számításban a napelem a saját megújuló termelésen keresztül javítja a mutatókat. A havi rezsire gyakorolt hatása viszont az elszámoláson is múlik: 2024. január 1-jétől az új háztartási rendszereknél bruttó elszámolás érvényes, vagyis a hálózatba táplált és a hálózatból vételezett áramot külön számolják el. Szaldós elszámolásban csak a 2023 szeptemberéig igényelt, legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezett rendszerek maradhattak, legfeljebb 10 évig. A napelem tehát csökkentheti a fűtés áramköltségét, de nem szünteti meg; a részleteket a napelem oldalunkon gyűjtöttük össze.

Konklúzió: ne higgyen a tévhitnek

Az „elektromos fűtéssel nem lehet lakhatási engedélyt kapni” állítás elavult: a mai energetikai számítás nem egy fűtési módot, hanem az épület egészét értékeli. Egy jól megtervezett hibrid rendszer (klímák és infrafűtés) vagy egy kisebb napelemes rendszerrel kombinált infrafűtés is megfelelhet a 9/2023. ÉKM rendelet követelményeinek – hogy egy adott épületnél megfelel-e, azt mindig az arra készített számítás dönti el.

Előnyök az építtető számára:

• nincs szükség bonyolult, drága gépészeti rendszerre;
• gyorsabb, egyszerűbb a kivitelezés;
• komfortosabb a hőérzet, különösen padlófűtésnél.

Tervezzen velünk

Ha Ön vagy ügyfele hasonló helyzetben van, és a fűtés miatt bizonytalan az engedélyezésben, keressen minket. Energetikus szakemberrel minden projektet külön megvizsgálunk, megoldásfókuszú szemlélettel – hogy ne a fűtésen múljon a lakhatási engedély. A tervezés menetét a helyszíni felmérés és tanácsadás oldalunk írja le, a fűtési módok összevetéséhez az elektromos fűtés oldalunk ad támpontot. Műszaki javaslatot itt kérhet.