Minden, amit tudni kell a hőszivattyúról!
Napjainkban a fejlett hőszigetelésnek és a rengeteg korszerű fűtési alternatíváknak hála már nem elképzelhetetlen, hogy függetlenítsük magunkat a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve az energiaszolgáltatóktól. Sok lehetőség között válogathatunk. Ezek közül az egyik legkorszerűbb megoldás a hőszivattyús fűtési rendszer alkalmazása, ami nemcsak fűteni, de hűteni is tud, így képes az év minden napján számunkra kellemes hőmérsékletet teremteni otthonunkban, ráadásul könnyen össze is köthető a beltéri használati melegvíz-rendszerekkel is. Más fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerekkel – például fatüzelésű kazánokkal – ellentétben a hőszivattyú a talaj, a víz, illetve a környezeti levegő adta ingyenes energiát (megújuló energiákat) használja fel, így, ha a hőszivattyúnk működéséhez szükséges energiát például napenergiával látjuk el, a fűtési-hűtési rendszerünk teljes mértékben klímasemlegesen működik, azaz környezetbarát.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyús fűtés egy olyan szerkezet, ami a gáz- villany- és olaj-, vagy vegyes tüzelésű kazán helyett fűt, klímaberendezés helyett hűt, a villanybojler helyett pedig melegvízhez is juttathat.
Ez a készülék arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú egy olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. A hőszivattyúk egyébként fordított üzemmódban is működnek. Ebben az esetben a melegebb hely hűtésére is használhatók. Úgy is nézhetjük, hogy a hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve, fordított üzemmódban működtetett hőerőgépek, „erő-hő gépek”.
A gőzkompressziós hőszivattyúkban a hűtőfolyadék gőze áramlik keresztül egy zárt csővezetékben. A gőz a fűteni kívánt oldalon elhelyezett kondenzátorban lecsapódik, miközben a hőjét a kondenzátor csőfalán keresztül átadja, vagy a helyiség levegőjének, illetve a központi fűtés vizének. Ezután a cseppfolyós hűtőközeg fojtószelepen keresztül expandál, azaz növekszik a térfogata, eközben hirtelen elpárolog és a hőmérséklete lecsökken. A kisnyomású, hideg gőzt a hideg oldali hőcserélőben a külső környezet felmelegíti, majd a kompresszor összesűríti és visszajuttatja a kondenzátorba, és a folyamat megismétlődik. Megfelelően kialakított hőszivattyúban az áramlás iránya megfordítható, ekkor a berendezés fűtés helyett hűti a helyiséget. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt vagy a talajt, esetleg természetes vizeket (tenger, tó, folyó, talajvíz) használnak.
Mivel a hő nem áramlik hidegebb helyről melegebbre spontán módon, így külső munkát kell befektetni ahhoz, hogy ez a folyamat végbe menjen. A hőszivattyúk abban különböznek egymástól, hogy ezt a külső munkát milyen módon juttatják a rendszerbe. De a lényeg, hogy a hőszivattyúk fordított működésű hőerőgépek. A hőerőgépekben a meleg tartályból a hideg felé áramlik a hő, miközben a gép a hőenergia különbséget mechanikai munkává alakítja.
Hasonlóképpen a hőszivattyú mechanikai munka bevitelét igényli ahhoz, hogy hőt áramoltasson hidegebbről melegebb helyre.
A beépített víz hőszivattyúk és levegő víz hőszivattyúk más különböző fűtési alternatívához hasonlóan alkalmasak az otthonunk fűtésére, azonban a hatékonyság nagyban függ a talajban lévő víz hőmérsékletétől, mert ha alacsony hőmérsékletű a víz, akkor sokkal több energiát használ el a rendszer. Ugyan ez igaz a levegő-víz típusú hőszivattyúra is.
Működése 4 szóban:
- párologtat
- sűrít
- cseppfolyósít
- felold
Hőszivattyú típusai
- levegő-víz hőszivattyú
A levegőben rejlő energiát hasznosítja.
- víz-víz hőszivattyú
A talajban lévő vizet használja a rendszer működéséhez.
- talajszondás hőszivattyú
A föld geotermikus ereje adja otthonunk melegét.
Mennyire elterjedt a hőszivattyús megoldás?
Észak- és Nyugat Európában eléggé elterjedt a hőszivattyúk használata. Közép-Kelet Európában viszont még nincs igazán hagyománya az alkalmazásuknak. Az azonban igaz, hogy az utóbbi években folyamatosan nőnek az eladási adatok. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek egyre jobban elismerik a hőszivattyúk létjogosultságát.
Ezekben az országokban van a legtöbb hőszivattyú: Svédország, Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Hollandia, Dánia, Lengyelország.
Bár a 8 legtöbb hőszivattyúval rendelkező ország alapvetően a víz forrású hőszivattyúkat részesíti előnyben, egyre dinamikusabban nő a levegő forrású rendszerek eladása is. Így elképzelhető, hogy hamarosan ezek fognak dominálni.
A hőszivattyúk használata nem teljesen egyforma a vezető országokban. Az egyes országok ugyanis más-más típust részesítenek előnyben. Finnországban és Hollandiában a magasabb teljesítményű hőszivattyúk dominálnak, ezzel szemben Svédországban inkább a kis teljesítményűek a jellemzőek.
Sok európai ország támogatja a hőszivattyúk használatát, így az eladási arány folyamatosan nő. Franciaországban például adókedvezményt lehet igénybe venni a hőszivattyúkra. Németországban pedig kedvezményes hitelkonstrukciókat dolgoztak ki a váltás finanszírozására. Ennek köszönhetően az elmúlt 5 év alatt 50%-os növekedést eredményezett a hőszivattyúk eladásában. A fellendülés más országokban, így például Svájcban, Csehországban és Lengyelországban is jelentős, Szlovéniában pedig szintén a telepítéshez nyújtott támogatás hozott sikert. Közép-Kelet Európában a statisztikák szerint egyelőre nincs jelentős hagyománya az alkalmazásuknak.
Magyarországon jelenleg továbbra is a fa és a földgáz az első számú fűtőanyag. Viszont egyre inkább terjed a hőszivattyúk nyújtotta lehetőségek és előnyök információja. Így nálunk is egyre több hőszivattyút vesznek az emberek, viszont ez a szám még mindig nem annyira kimagasló. Számokban kifejezve, évente körülbelül 1200-1500 hőszivattyút adnak el. Ez pedig kevesebb, mint a környező országokban eladott mennyiség. A gázkészülékek eladási száma a fűtési szezon előtt továbbra is lepipálja ezt.
A váltáshoz arra van szükség, hogy a meglévő fűtésrendszert lecseréljék és beruházzanak a hőszivattyúra. Ez egy egyszeri alkalom és sajnos nem olcsó, ami sokakat visszatart, még akkor is, ha szimpatikusak számukra a hőszivattyúk. Az alábbiakban vegyük sorra, hogy milyen árakkal kell számolnunk, ha elhatározzuk magunkat és otthonunkban kiépítésre kerül a hőszivattyús rendszer.
Mennyibe kerül a rendszer telepítése?
Vegyünk példának egy 100 m²-es ingatlant. Egy átlagos, azonban minőségben kiváló hőszivattyú piaci ára megközelítőleg 1,5 millió forint. A legjobb termékek árai jelentősen magasabbak. Természetes a kínálatban jelen vannak olcsóbb, alacsony minőségű, kisebb teljesítményű termékek is. A működéshez elengedhetetlen kiegészítők költségeivel is számolnunk kell, például hűtésre és fűtésre szolgáló puffertartály és a tárolótartály. Fontos, hogy a kiépítés munkadíját is számításba kell vennünk, ami cégtől függően változhat. Mindent összeadva a telepítési költsége több milliós beruházás.
Azzal viszont legyünk tisztában, hogy a hagyományos fűtési rendszerek kiépítése is bőven meghaladja ezt az összeget, azonban a hőszivattyús rendszerek sokkal kedvezőbb módon képesek üzemelni, mint a gáz- vagy fatüzelésű kazánok, vagy a split klímaberendezések. Azt is vegyük figyelembe, hogy a hőszivattyú nem csak fűtésre alkalmas, hanem a hűtés feladatát is el tudja látni otthonunkban.
Néhány esetben egyetlen hőszivattyú képes ellátni a fűtési és melegvízigényt is, azonban a két feladat eltérő követelményei miatt ez csak ritkán oldható meg.
Különbözőek lehetnek azok a szolgáltatások, melyeket a cégek nyújtanak. Vannak olyan vállalatok, melyek csak árusítják a terméket, de az ezzel foglalkozó vállalatok általában teljes körű szolgáltatást nyújtanak. Ezek az információk az adott cég honlapján megtalálhatók.
Vajon mennyit lehet spórolni a hőszivattyúval?
Erre a kérdésre is csak hozzávetőleges választ lehet adni, mivel számos tényezőtől függ. Éves szinten a fűtési órák száma 3550. Ha maradunk a 100 m²-es lakásnál és azt mondjuk, hogy évszaktól függetlenül a beltéri átlaghőmérséklet legyen 22°C, illetve ezek mellett az ingatlan nagyon jól szigetelt. Egy hagyományos fosszilis energiát használó rendszerhez viszonyítva, akár 40%-kal csökkenhet a rezsiköltségünk a hőszivattyú számos előnyét kihasználva és ez csak javulhat, ha más zöld energiát is hasznosítunk, mint például a napenergia. A geotermikus energia rendkívül kedvező alternatíva lehet abban az esetben, ha elérhető a megfelelő a környezeti adottság a rendszer számára. Ezen tényezőket figyelembe véve átgonndolhatjuk, hogy mennyivel gazdaságosabb annál, mintha hagyományos fűtési rendszert alkalmaznánk.
Hőszivattyú ELŐNYEI:
- könnyen integrálható más zöld energiaforrással, így szinte zéró károsanyagkibocsátással működtethetjük azt,
- megfelelő napelem használatával 0 forintos havi költség,
- a levegő-víz hőszivattyú esetében nincs szükség kútfúrásra, így akár 1 nap alatt is telepíthető,
- a korszerű technológiának köszönhetően szélsőséges időjárási viszontagságok mellett is kiválóan üzemel,
- megbízható és rendkívül költséghatékony,
- általában minden további fűtő, vagy hűtő (klíma) rendszer alkalmazása nélkül, a nagy hatékonyság révén, alacsony energiafogyasztás mellett tudunk gyors és kellemes meleget varázsolni otthonunkba.
és HÁTRÁNYAI:
- nagy térigény, akár 5 m²-t is elfoglalhat a lakótérből,
- a víz-víz hőszivattyúknál a talajnak rengeteg követelménynek meg kell felelnie, így nem telepíthető akárhova,
- bonyolult telepítési rendszer, magas szakértelmet igényel,
- a geotermikus fűtés működése rendkívül költséghatékony,
- a talajszondás hőszivattyú telepítése rendkívül költséges,
- a fúráshoz bányakapitánysági engedély szükséges,
- a teljesítmény erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső hőmérséklettől. Nagy hideg esetén nagyobb az energiafelvétele.
Összegzés
Ha egy olyan fűtésre alkalmas rendszert szeretne kiépíteni otthonában, amely által jobb lesz az energiafogyasztása és pénzt takaríthat meg, akkor itt a remek megoldás.
A hőszivattyú működési elvének köszönhetően nem csak hőt tudunk generálni vele, hanem hűtésre is alkalmas. A téli időszak során biztosítja otthona melegét, a nyári kánikulában pedig olyan hűtést nyújt, mint a klímaberendezések.
impresszum | kft | hmv
A hőszivattyú egy olyan fűtési rendszer, amely a külső levegőből, talajból vagy talajvízből vonja ki a hőenergiát, és azt a lakóterbe juttatja. Hatékonyságát COP-értékkel mérik: egy jó levegő-víz hőszivattyú 1 kWh villamosenergiából általában 3–4 kWh hőt állít elő, ami lényegesen gazdaságosabb a hagyományos elektromos fűtésnél.
Hőszivattyú-típusok és működésük: amit vásárlás előtt tudni kell
- Levegő-víz hőszivattyú: A leggyakoribb típus. A külső egység a kültéri levegőből vonja ki a hőt, és víz közvetítésével adja le a fűtési rendszernek (radiátor, padlófűtés). Telepítése viszonylag egyszerű, de nagyon hideg időben (–15 °C alatt) hatékonysága csökken.
- Levegő-levegő hőszivattyú: Közvetlenül melegíti a belső levegőt, és hűtésre is alkalmas. Kisebb beruházási költség, de nem kapcsolható radiátoros rendszerhez.
- Talajhős (geotermikus) hőszivattyú: A talaj vagy talajvíz egyenletes hőmérsékletéből dolgozik. Télen is megbízhatóan magas hatékonyságú, azonban a talajszonda vagy kollektorfektetés jelentős telepítési költséggel jár.
- COP és SCOP: A COP az adott pillanat teljesítményszorzója, az SCOP az éves átlaghatékonyságot mutatja. Vásárlásnál az SCOP a mérvadóbb szám.
- Alacsony hőmérsékletű elosztórendszer szükséges: Padlófűtéssel vagy nagyméretű fali radiátorokkal éri el a hőszivattyú a legjobb hatékonyságot; régi, magas hőmérsékletű rendszerekkel kevésbé gazdaságos.
Összehasonlítás: hőszivattyú-típusok főbb jellemzői
| Típus | Átlagos SCOP | Telepítési igény | Hűtési funkció | Ideális alkalmazás |
|---|---|---|---|---|
| Levegő-víz | 3,0–4,5 | Közepes (kültéri egység) | Opcionális | Új és felújított épület |
| Levegő-levegő | 3,0–4,0 | Alacsony | Igen, beépített | Kisebb terület, bővítés |
| Talajhős (geotermikus) | 4,0–5,5 | Magas (szonda/kollektorfektetés) | Igen (passzív) | Új építésű ház |
| Víz-víz | 4,5–6,0 | Nagyon magas (kút szükséges) | Igen | Megfelelő talajvizű telek |
Gyakran ismételt kérdések
Mikor éri meg igazán a hőszivattyú?
Hőszivattyú akkor a leggazdaságosabb, ha az épület jól szigetelt (alacsony hőveszteség), az elosztórendszer alacsony hőmérsékletű (padlófűtés vagy nagyméretű radiátor), és az éves villamosenergia-ár viszonylag stabil. Régi, rosszul szigetelt házakban a megtérülés hosszabb lehet, ezért érdemes előbb a szigetelésen javítani.
Mennyibe kerül egy hőszivattyú telepítése?
A telepítési költség típustól és teljesítménytől erősen függ. Egy levegő-víz hőszivattyú teljes kiépítése (berendezés + munkadíj) általában több százezer forinttól egymillió forint fölé is terjedhet. Talajhős rendszereknél a szondafúrás vagy kollektorfektetés tovább növeli a beruházás összegét. Mindig kérjen tételes árajánlatot!
Tud a hőszivattyú télen is hatékonyan fűteni?
A modern levegő-víz hőszivattyúk legtöbbje –15 °C-ig, egyes modellek –20 °C-ig is üzemképesek, bár nagyon hideg időben a COP-értékük csökken. Talajhős rendszereknél ez a probléma nem merül fel, mivel a talaj mélye télen is viszonylag állandó hőmérsékleten marad.
Kombinálható-e a hőszivattyú más fűtési rendszerekkel?
Igen, az úgynevezett hibrid rendszerek kombinálják a hőszivattyút gázkazánnal vagy villamos kiegészítő fűtéssel. Különösen hideg napokon a kazán veszi át a terhelést, míg enyhébb időben a hőszivattyú dolgozik. Ez csökkenti a beruházási kockázatot régebbi épületek felújításánál.
Milyen hatósági engedélyek kellenek hőszivattyú telepítéséhez?
Levegő-víz hőszivattyúhoz általában elegendő az egyszerű bejelentési eljárás, de a kültéri egység elhelyezésére vonatkozó helyi építési előírásokat be kell tartani. Talajhős rendszernél vízjogi engedély és geotechnikai szakvélemény is szükséges lehet. Mindig ellenőrizze az aktuális helyi és országos szabályozást!
Ha az épület adottságai (méret, szigetelés, fűtési rendszer) nem teszik lehetővé a hőszivattyú gazdaságos üzemeltetését, érdemes megfontolni az infrafűtés vagy a fűtőfólia alkalmazását, amelyek kisebb beruházással, rugalmasan és zónánként vezérelhetően oldják meg az elektromos fűtést.