Mi az igazság az elektromos fűtésről?

Az elektromos fűtés ott jó döntés, ahol az épület jól szigetelt, a fűtendő terület kisebb, és a beruházási megtakarítás a várható üzemeltetési költséggel együtt is megéri. Szigeteletlen, régi háznál viszont kifejezetten gazdaságtalan lehet. Ezt a Kossuth Rádió 2019-es riportjában megszólaló szakemberek és felhasználók is így látták; tapasztalataikat foglaljuk össze, a mai szabályokkal kiegészítve.

Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés övezi az elektromos fűtési rendszereket. Aki döntés előtt áll, évtizedekre választ, és a régi megszokások, az évekkel ezelőtti tapasztalatokon alapuló vélekedések sem mindig segítenek. Jó példa erre az infrafűtés, amelyről sok egymásnak ellentmondó állítás kering.

Miért választják sokan az elektromos fűtést a gáz helyett?

A riportban megszólalók többféle okot említettek. Van, akinél a körülmények döntöttek. Egy gépészmérnök otthonában gázfűtés működött, amíg a hatóság a kéményt további fűtésre alkalmatlannak nem minősítette. A kémény korszerűsítése akkor közel 1 millió forintba került volna, ezért más megoldások után nézett, és végül elektromos fűtést választott.

A kisebb kiépítési költség

Egy másik megszólaló új otthonába tudatosan, a költségeket végigszámolva választott fűtést. Az ő esetében a gázfűtés kialakítása 2019-ben hozzávetőleg 1,5 millió forintba került volna, az elektromos fűtés teljes költsége 300 ezer forint volt. Elmondása szerint gáz- és villanyszámla helyett csak egy számlát fizet, a rezsije a tévhitekkel ellentétben nem emelkedett, a rendszert pedig csendes működése és kisebb karbantartási igénye miatt kedveli. Ezek egy konkrét lakás akkori számai – a mai árakon mindig újra kell számolni.

Mi határozza meg a jövő fűtését?

A riport szerint megkerülhetetlen téma a klímaváltozás. Az uniós jogszabályok egyre szigorúbban szabályozzák a fűtési és hűtési rendszerek energetikai tulajdonságait, így hosszú távon a szabályozás alapjaiban befolyásolja, milyen rendszereket építenek be. Ezt árnyalják az egyéni igények, az ingatlan és a telek adottságai.

Milyen szempontok alapján válasszunk?

Szigetelés

Talán ez a legfontosabb. Ahol nincs vagy gyenge a hőszigetelés – például sok régi kockaháznál –, ott az elektromos fűtés gazdaságtalan lehet. A szigetelésen ezért nem érdemes spórolni, és a fűtési rendszer méretezése is a szigetelt állapotból induljon ki.

Komfortigény

Arra a kérdésre, hogy melyik a legkomfortosabb fűtés, nincs mindenkire érvényes válasz. Van, akinek az a fontos, hogy telefonról vezérelje a fűtést, és hazaérkezéskor meleg várja; másnak a cserépkályha melege jelenti a komfortot. Minden megoldásnak megvannak az előnyei és a korlátai.

Az épület típusa és mérete

Számít, hogy új építésű vagy régebbi házról van-e szó, és mekkora a fűtendő alapterület. A riport szerint a kisebb, 40–50 m² alatti lakásoknál az elektromos fűtés kifejezetten jó megoldás. Ez nem jelenti azt, hogy egy működő gázfűtést azonnal le kell cserélni: vannak helyzetek és adottságok, amelyeknél a gáz a megfelelőbb. Budapest belvárosában ugyanakkor több helyen már nem lehet hagyományos gázkészüléket használni az égéstermék-elvezetés szigorúbb szabályai miatt.

Mennyibe kerül? Beruházás és üzemeltetés együtt

Felújításnál és építkezésnél is a teljes költséget kell nézni: a beruházást és a későbbi üzemeltetést együtt. Előfordul, hogy egy rendszer olcsón kiépíthető, de drágább fenntartani, míg egy másiknak drágább a kialakítása, cserébe kisebb a rezsije – így hosszú távon a drágább lehet az olcsóbb, és fordítva. A hőszivattyú és az infrafűtés mai árakon készült összevetését a költség-összehasonlításunkban találja.

Néhány éve még általános volt a nézet, hogy az elektromos fűtés kiépítése és fenntartása is drága. A riport idejére a napelemek elérhetőbbé váltak, az uniós szabályok pedig a villamos berendezések hatékonyságát is egyre szigorúbban figyelik – ezért érdemes a régi vélekedéseket mai számokkal ellenőrizni.

Mi történik, ha drágul az áram?

Az áramárat senki nem tudja előre megmondani. A kockázat csökkenthető, ha a fűtéshez szükséges áram egy részét saját napelem termeli meg. A hálózatról ilyenkor sem érdemes leválni: télen, amikor kevesebb a napsütés, a hálózatból vételezünk.

A riport idején elterjedt szaldó elszámolásnál a nyári többlettermelés a téli vételezést ellensúlyozhatta. Ma ez már nem így működik az új rendszereknél: 2024. január 1-jétől bruttó elszámolás van, a betáplált és a vételezett áramot havonta külön olvassák le és számolják el. Szaldó elszámolásban csak az maradhatott, aki 2023. szeptember 13-ig beadta a létesítési igényt, és a rendszert 2026. január 1-ig üzembe helyezi – és ott is legfeljebb 10 évig. A napelem így a vásárolt áramot csökkenti, a megtakarítást a saját fogyasztási szokásokkal kell kiszámolni.

Távfűtéses lakásban

Távfűtéses lakásban is lehet csökkenteni a kiadásokat, bár ehhez számolni kell. Elektromos fűtés kiegészítésként is kiépíthető, és megnézhető, melyik időszakban elég csak az elektromos fűtés, és mikor kell a távfűtést is igénybe venni.

Egyre nagyobb szerepe lesz az áramnak

A villamos energia térnyerése világméretű trend: a növekvő energiaigényt egyre nehezebb fosszilis forrásokból fedezni, az áram viszont megújuló módon is előállítható. Itthon is egyre több ingatlanban használnak elektromos fűtést – infra padlófűtést, infra mennyezetfűtést, infrapanelt, fűtőpanelt, fűtőszőnyeget, elektromos törölközőszárítót vagy fűtőfilmet. Mielőtt belevág, kérjen szakértői segítséget, hogy valóban az épülethez illő rendszert válassza; ajánlatot az ajánlatkérő oldalunkon kérhet.

A cikk a Kossuth Rádió 2019-es, az elektromos fűtésről szóló riportja alapján készült.

További hasznos cikkek

• Elektroszmog a fűtőfóliánál – mérési cikkünk
• Modulház, faház fűtés
• Az infrafűtés hátrányai, azaz mire érdemes odafigyelnünk
• Jobb a fólia fűtés?