Infrafűtés, hőszivattyú, gázkazán vagy klíma: melyik fűtést érdemes választani?
Nincs egyetlen győztes: beruházásban jellemzően az infrafűtés, üzemeltetésben a hőszivattyú a kedvezőbb, a választást pedig a ház hővesztesége és a használat módja dönti el. A hőszivattyú 1 kWh áramból jellemzően 3–5 kWh hőt állít elő, hűteni is tud, és legalább 3,4 SCOP-értéknél igénybe veheti a kedvezményes H tarifát, amely fűtőfóliára, infrapanelre és elektromos radiátorra nem jár. A lakossági gáz a kedvezményes sávban olcsóbb energia az áramnál.
A fűtőfólia mellett a kisebb beruházás, a gyors kivitelezés és a helyiségenkénti szabályozás szól: nincs benne mozgó alkatrész, nem kér éves karbantartást, nem kell hozzá kazán, kémény vagy gépészeti helyiség. Jól szigetelt, alacsony hőigényű háznál mutatja meg az előnyét, szigeteletlen, régi kockaháznál viszont gazdaságtalan lehet. Egy iroda konténerben végzett összehasonlító mérésben az infrafűtés egyenletesebb hőmérsékletet tartott a klímánál, időjárásra korrigálva azonban több energiát fogyasztott.
A téma cikkei a fűtőfóliát a hőszivattyúval, a gázkazánnal, a radiátorral, a klímával, a fűtő- és infrapanellel és a vizes padlófűtéssel vetik össze: beruházás, üzemköltség, karbantartás, helyigény, zaj és környezeti hatás szerint, feltevésekkel megjelölt példaszámításokkal és a napelemes elszámolás szabályaival.