Infrafűtés VS hőszivattyú – 9 OK, amiért ne hagyd magad megvezetni a szaki által

Jól szigetelt új háznál a hőszivattyú és az infrafűtés közötti döntés elsősorban számolás kérdése: a hőszivattyú ugyanannyi hőhöz kevesebb áramot használ, a fűtőfólia beruházása viszont jóval kisebb, és alacsony hőigényű épületben az éves üzemköltség-különbség is kicsi. Az alábbi 9 szempontot érdemes a saját házára kiszámolnia, mielőtt bármelyik rendszer mellett dönt – akár tőlünk, akár más kivitelezőtől kér ajánlatot.

Az infra padlófűtést és a mennyezetfűtést ügyfeleink tapasztalatunk szerint elsősorban a kedvező beruházási költség miatt választják, ezt követi a takarékos üzemeltetés és a komfortos, sugárzó meleg. Cégünk 2012 óta foglalkozik infrafűtéssel; a lenti szempontok ebből a gyakorlatból származnak.

Milyen energetikai követelmények vonatkoznak ma az új házakra?

A cikk 2020-as megjelenésekor éppen szigorodtak a használatbavételi engedély energetikai feltételei. Ma az új épületek energetikai követelményeit a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet írja elő, amely 2023. november 1-jén lépett hatályba, és felváltotta a korábbi épületenergetikai rendeletet. A konkrét követelményértékeket a tervező számolja ki az épületre; az eredeti cikkben idézett, azóta hatályát vesztett előírást ezért nem közöljük újra.

A szigorú követelmények felértékelik a jó hőszigetelést és a helyben előállított megújuló energiát, ezért új házaknál egyre többször kerül szóba a napelemmel kombinált elektromos fűtés. Tapasztalatunk szerint sok építtető eleve gázbekötés nélkül tervez.

9 szempont, amit érdemes saját maga kiszámolni

1. Mekkora az éves fűtési költség különbsége?

Az új épületek energiaigénye a korszerű nyílászárók, szigetelések és építési technológiák miatt folyamatosan csökken. Árammal közvetlenül fűteni több energiát igényel, mint egy hőszivattyúval, alacsony hőigényű háznál azonban a különbség forintban kicsi. A cikk 2020-as számításában egy átlagos alapterületű háznál évente kevesebb mint 100 000 Ft volt az eltérés, miközben az infrafűtés kiépítése a hőszivattyús beruházás töredékébe került. Hogy a beruházási különbség mennyi idő alatt térülne meg, az a két rendszer mindenkori árán és a ház hőigényén múlik. Mai árakon, rögzített feltevésekkel készült összevetést a hőszivattyú és infrafűtés friss költség-összehasonlításában talál.

2. Mennyibe kerül a fűtés napelemmel együtt?

2020-as árszinten egy prémium infra fűtőfólia kiépítése 100 m²-re, teljes kivitelezéssel, vezérléssel és munkadíjjal kb. 1,3 millió Ft volt, az épület kifűtéséhez méretezett napelemmel együtt 3–3,5 millió Ft. Akkor a 3. generációs fólia volt a legújabb; ma a 4. generációs fűtőfóliát telepítjük, és az aktuális árat ajánlatban adjuk meg.

A 2020-ban még általános ígéret, hogy napelemmel a fűtés áramköltsége teljesen eltüntethető, a régi elszámolási szabályokra épült. 2024. január 1. óta az új háztartási napelemes rendszereknél a hálózatba betáplált és a hálózatból vételezett áramot külön számolják el (bruttó elszámolás). Szaldó elszámolásban csak azok maradhattak, akik 2023 szeptemberéig igényelték a rendszert, és legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezték, legfeljebb 10 évig. A napelem tehát csökkentheti a fűtés áramköltségét, a megtakarítás mértékét a saját fogyasztással és a bruttó elszámolással érdemes kiszámolni.

3. Milyen rendszeres karbantartással kell számolni?

A hőszivattyú összetett gépészeti rendszer: rendszeres, szakember által végzett karbantartást igényel, és ezzel a teljes élettartama alatt számolni kell. A sok alkatrész a javítások költségében is megjelenhet. A karbantartás díja típustól és szolgáltatótól függ, ezért kérje el írásban az ajánlattal együtt, és kérdezze meg, milyen karbantartási feltételhez köti a gyártó a garanciát. A fűtőfóliában nincs mozgó alkatrész és nincs éves kötelező karbantartás, így kevesebb a kopásnak kitett elem.

4. Mennyi hasznos alapterületet foglal a fűtés?

Az infra padlófűtés és mennyezetfűtés az épület szerkezetében rejtve marad: a beton alá vagy a gipszkarton mennyezet fölé kerül. Nincs radiátor, ezért a bútorok elrendezését sem korlátozza. Kevesebb szó esik róla, pedig a beruházáshoz tartozik: a hőszivattyús gépészetnek sokszor külön helyiség kell, ami építési költség. Infrafűtésnél ez a helyiség elhagyható, vagy a lakótér részeként más célra használható, ami értéket képvisel.

5. Mennyi ideig tart a kivitelezés és a beállítás?

Tapasztalatunk szerint egy infrafűtés kivitelezése átlagosan egy nap alatt elkészül. Más rendszereknél a szerelés sokszor több hétig tart, a pontos beállítás pedig akár egy fűtési szezont is igénybe vehet. Az ütemezésnél ezzel is érdemes számolni, főleg ha a burkolás és a beköltözés időpontja kötött.

6. Lesz-e zajforrás a ház körül?

A levegős hőszivattyú kültéri egysége üzem közben folyamatos hangforrás, ezért az elhelyezését a hálószobák és a szomszéd telek felől is érdemes átgondolni; rosszabb esetben a szomszéddal is egyeztetni kell. Az infrafűtésnek nincs kültéri egysége.

7. Milyen engedélyek kellenek?

A hőszivattyús megoldások közül a talajhőt hasznosító rendszer az egyik leggazdaságosabb, de engedélyekkel jár. Ha a fűtés hőjét közvetlenül a talajvízből nyerik, vízügyi engedély szükséges. A víz-víz rendszerhez két kút kell: az egyikből a vizet kiveszik, a másikba a hőleadás után visszaengedik. Tapasztalatunk szerint a víz visszajuttatása sokszor többe kerül, mint maga a fűtés. Infrafűtésnél ilyen engedélyre nincs szükség.

8. Milyen hatással van a rendszer a környezetére?

Egyik elektromos rendszernek sincs helyi égéstermék-kibocsátása. A talajvizes hőszivattyúnál a kivett és visszaengedett víz a talajvízzel érintkezik, ezért kell hozzá hatósági engedély. Az infrafűtés a talajhoz és a vizekhez nem nyúl; környezeti terhelése az elhasznált áram előállításán múlik, amit saját napelem csökkenthet.

9. Milyen hőérzetet ad a fűtés?

Az infrafűtés sugárzó fűtés: a padlóba vagy mennyezetbe építve elsősorban a felületeket és a helyiségben tartózkodókat melegíti, nem a levegőt. Mivel nem a levegő keringetésére épül, kevésbé kavarja fel a port. Az elektromos fűtés és az egészség kapcsolatáról, például az elektroszmogról, az elektroszmog-oldalunkon olvashat a saját méréseinkről.

Mit kérjen írásban a kivitelezőtől?

A jó döntéshez a hőszivattyús és az infrafűtéses ajánlatot ugyanarra a házra, azonos feltevésekkel kell összevetni. Akár tőlünk, akár más cégtől kér ajánlatot, ezeket kérje írásban:

• a ház számított hőigényét, és azt, hogy a rendszert erre méretezték;
• a teljes beruházási költséget kivitelezéssel, vezérléssel és a gépészeti helyigénnyel együtt;
• a várható éves energiafogyasztást és a rendszeres karbantartás díját;
• a garancia időtartamát és feltételeit;
• a kivitelezés időtartamát és a szükséges engedélyek listáját.

Összességében az infrafűtés egyszerűbb fűtési szemléletet képvisel: kisebb beruházással, rövid kivitelezési idővel és kötelező éves karbantartás nélkül ad komfortos, sugárzó meleget. Nézze meg, milyen feltételekkel építhető ki az Ön házában.

További hasznos cikkek

• Padlófűtés szigetelése – mit érdemes tudni?
• Infrafűtés fogyasztása a valóságban
• Elektroszmog a fűtőfóliánál – mérési cikkünk
• Fűtőfólia parketta alá – telepítés Sitkén
• Fűtőfólia-bemutató a Mapei szakember-találkozón