A poratka és a szálló por összefüggése, egészségre gyakorolt negatív hatásai

A poratka a házipor egyik legfontosabb allergénforrása: nem maga az atka, hanem az ürülékéből és elhalt testéből származó fehérjék okozzák az allergiás tüneteket. Ezek az allergének az American Lung Association tájékoztatója szerint többnyire nem lebegnek sokáig, hanem gyorsan leülepednek a porba és a textíliákba. A védekezés alapja ezért az ágynemű, a textíliák és a páratartalom – a fűtés módja kiegészítő szempont.

Mi a poratka, és hol él a lakásban?

A poratka apró, szabad szemmel alig látható ízeltlábú, amely a lakás textíliáiban él, és az emberről lehámló bőrdarabkákkal táplálkozik. A frissen levált hámot nem tudja megemészteni: ebben a vele együtt élő egyes penészgombafajok segítik, amelyek „előemésztik” számára. A legtöbb atka ott található, ahol sok a hámdarabka és meleg, párás a környezet – az ágyneműben, a matracban, a párnában, a plüssjátékokban, a kárpitozott bútorokon, a szőnyegekben és a függönyökben.

Mivel az allergén nagyobb része leülepszik, a kitettség nagy része alvás közben, az ágyban éri az embert. A szálló por ettől még számít: amikor a port felkavarjuk – ágyazáskor, takarításkor vagy erős légmozgásnál –, az allergén részecskék egy időre a levegőbe kerülnek, és belélegezzük őket.

Milyen tüneteket okozhat a poratka-allergia?

Poratka-allergiára utalhat, ha otthon – különösen reggel, felkeléskor – tüsszög, folyik vagy dugul az orra, könnyezik és viszket a szeme, kaparja a torkát vagy köhög. A WHO asztmáról szóló tájékoztatója szerint a por az asztmás tüneteket kiváltó tényezők között is szerepel, ezért asztmásoknál a porterhelés különösen fontos. Tartós panasznál érdemes allergológiai vizsgálattal tisztázni, valóban a poratka áll-e a háttérben.

A panaszok sokaknál a fűtésszezon kezdetén és végén erősödnek, amikor a lakás páratartalma változik. Az atkák a levegőből veszik fel a nedvességet, ezért a párás környezetet kedvelik, a szárazabb beltéri levegőben nehezebben szaporodnak.

Hogyan védekezhet a poratka ellen?

• Ágynemű: hetente, forró vízben mossa; a párnákat, takarókat és a plüssjátékokat is rendszeresen tisztítsa magas hőfokon.
• Páratartalom: az American Lung Association azt ajánlja, hogy a lakás relatív páratartalma 50% alatt maradjon.
• Takarítás: nedves ronggyal töröljön port, hogy a por ne szálljon fel, és rendszeresen porszívózza a szőnyegeket és a kárpitokat.
• Szellőztetés: a rendszeres, alapos szellőztetés a páratartalmat is csökkenti.
• Kevesebb porfogó: minél kevesebb a nehezen tisztítható textília a hálószobában, annál kevesebb helyen telepedhet meg az atka.

Mit tehet ebben a fűtés?

Radiátoros, konvektoros vagy kandallós fűtésnél a felmelegedett levegő felszáll, lehűlve lesüllyed, és ez a körforgás a leülepedett port is megmozgathatja. Az infrafűtés – padlóba épített fűtőfólia vagy mennyezetfűtés – sugárzással a felületeket melegíti, ezért nem kelt ilyen erős légáramlást, és kevésbé kavarja fel a port.

Fontos azonban tisztán látni a határait: a fűtés az atkákat nem pusztítja el, az allergia okát nem szünteti meg, és a fenti lépéseket sem helyettesíti. Egy olyan otthonban viszont, ahol az ágynemű és a páratartalom rendben van, a kevesebb felkavart por kellemesebb környezetet adhat az arra érzékenyeknek. Ha az egészséges otthonnál a fűtőfólia elektromos tere is kérdés, saját mérésünket az elektroszmogról szóló oldalon mutatjuk be; a szálló por tüdőre gyakorolt hatásáról pedig egy tüdőgyógyásszal készült interjúnkban olvashat.

További hasznos cikkek

• Mit okoz a penészes fal a lakásomban
• Fűtőfólia bemutató a Mapei szakember találkozón