Infrafűtés vélemény a Mavit Building tulajdonosától.

Egy építőipari kivitelező szemével az infrafűtés legfőbb erényei az egyszerű és gyors kivitelezés, a karbantartásmentesség, a gyors felfűtés és a helyiségenkénti szabályozás. A hőszivattyúról azt mondja: kevesebbet fogyaszt, de jóval nagyobb a beruházási költsége – jól szigetelt új háznál ezért érdemes számolni. Mánya Zsolttal, a Mavit Building vezetőjével 2020-ban beszélgettünk irodánkban.

Mánya Zsolt a Mavit Building ügyvezetője. Cége 23 éve foglalkozik építőipari kivitelezéssel, és az interjú idején már több mint 4 éve épített be infrafűtést fűtési rendszerként.

Mit keresnek az ügyfelek egy fűtési rendszerben?

A kivitelező tapasztalata szerint a megrendelők jellemzően olyan fűtést szeretnének, amely viszonylag könnyen kivitelezhető, nincs karbantartási költsége és gazdaságosan üzemeltethető. Az áramfogyasztás természetesen költséggel jár, de a legtöbben azt várják, hogy ne legyen sokkal drágább a gázfűtésnél. Zsolt 2020-as tapasztalata szerint családi háznál az infrafűtés üzemeltetési költsége nagyjából a gázfűtésével volt egy szinten, a kivitelezése viszont sokkal egyszerűbb és gyorsabb. Az energiaárak azóta változtak, ezért ezt az összevetést ma a saját ház adataival kell újraszámolni.

Beépítési lehetőségek

A fűtőfólia padlófűtésként és mennyezetfűtésként is használható, hideg és meleg burkolat alá egyaránt.

Por, felfűtés, vezérlés

Sok család nem szeretne szálló port a lakásában, különösen, ha érzékeny légutú családtag is van. A sugárzó fűtés nem a levegő keringetésével melegít, ezért kevésbé kavarja fel a port. Fontos szempont a rendszer tehetetlensége is: senki sem szeretné, hogy hazaérkezés után sokáig tartson a felfűtés. Az infra fűtőfólia gyorsan érezhető meleget ad, mert elsősorban a felületeket és a testet melegíti. A szobák külön termosztáttal vezérelhetők, távolról is, és a rendszer okosotthonhoz csatlakoztatható. Zsolt tippje: fürdőszobába praktikus kiegészítő egy elektromos törölközőszárító.

Sugárzás és elektroszmog – mit válaszol a kivitelező?

Az ügyfelek gyakran kérdezik, nem káros-e a „sugárzás”, és keletkezik-e elektroszmog. A kivitelező válasza szerint az infravörös hősugárzás nem ismeretlen dolog: ugyanilyen hőt érzünk a napon, és az egészségügyben is használnak infravörös melegítést, például az újszülöttek melegítésénél. Az infrafűtésről részletesen az infrafűtés oldalunkon olvashat.

Az elektroszmog más kérdés: ez az elektromos áram által keltett elektromágneses tér, amely műszerrel mérhető – beépítés után a helyszínen is. Ilyen teret a háztartás sok eszköze kelt, például a mikrohullámú sütő vagy a wifi-router is. Zsolt tapasztalata szerint a fűtőfólia megfelelő rétegrenddel beépítve csekély mértékű elektroszmogot okoz. A konkrét mért értékeket nem az interjúból, hanem a saját mérésünkből érdemes megnézni: ezeket az elektroszmogról szóló oldalunkon és az elektroszmog-mérési cikkünkben közöljük.

Zsolt a saját felújításaiban és építkezéseiben is infra fűtőfóliát épít be, és a kellemes fűtést kereső megrendelőinek is ezt ajánlja, mert modern és gazdaságos megoldásnak tartja.

Fűtőfólia vagy hőszivattyú?

A kérdés gyakran felmerül. A kivitelező szerint ilyenkor azt kell mérlegelni, mekkora a két rendszer beruházási költsége, és a drágább beruházás megtérül-e a hosszú távon fizetett rezsin viszonylag rövid időn belül. Egyértelműen fogalmaz: a hőszivattyús rendszer kevesebb áramot fogyaszt, mint a fűtőfóliás, a beruházási költsége viszont jóval nagyobb.

A mai új házak jól hőszigeteltek – a falak, a nyílászárók és a tető is –, ezért kevés energiát használnak. Zsolt szerint ezért érdemes megfontolni, hogy egy nagyon magas bekerülési költségű fűtés kell-e, vagy egy kisebb beruházású rendszer is megfelel. A 2020-as árszinten úgy számolt, hogy a fűtőfólia napelemmel kiegészítve is nagyjából a fele volt a hőszivattyús beruházásnak. Mai árakon, rögzített feltevésekkel készült összevetést a hőszivattyú és infrafűtés költség-összehasonlításunkban talál.

Megújuló energia és napelem

Az interjúban a kivitelező arra is hivatkozott, hogy 2020. december 31-től az új házaknál az energiaigény egy részét megújuló energiából kell fedezni, és ennek napelemmel – hőszivattyú és elektromos fűtés mellett egyaránt – eleget lehet tenni. Ma az új épületek energetikai követelményeit a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg, amely 2023. november 1-jén lépett hatályba; a házra vonatkozó konkrét követelményt a tervező számolja ki.

A napelem a fűtés vásárolt áramát csökkentheti, költségmentessé azonban nem teszi: 2024. január 1-jétől az új háztartási rendszereknél bruttó elszámolás van, a betáplált és a vételezett áramot külön számolják el. A döntés így a beruházás, a várható fogyasztás és a saját termelés együttes számításán múlik – hőszivattyúnál és fűtőfóliánál egyaránt.

MAVIT Building – építőipari kivitelezés, Százhalombatta

További hasznos cikkek a témában

• Fűtőfólia bemutató a Mapei szakember találkozón
• ISOTEQ-ház infrafűtéssel
• Infrafűtés vagy hőszivattyú – 9 szempont a döntéshez
• Magyar Építész Kamara pontot ad a fűtőfólia képzésért
• 5 legnagyobb tévhit az infra fűtőfóliáról