Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest III. kerületében

A távhőről való leválás pontos feltételeit a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a fővárosi szabályozás és a szolgáltató üzletszabályzata határozza meg; ezek időről időre változnak, ezért a döntés előtt mindig az aktuális előírást kell megnézni. A lépések sorrendje a gyakorlatban mégis hasonló:

• Tájékozódás a szolgáltatónál: milyen feltételekkel és milyen díjelemek megtartásával lehetséges a leválás az adott épületben.
• A lakóközösség hozzájárulása: a közös fűtési rendszer megbontása a társasház ügye, a közgyűlés döntése nélkül nem kezdhető el.
• Épületgépészeti terv: a tervező azt is vizsgálja, hogyan hat a leválás a szomszédos lakások fűtésére és a strang hidraulikájára.
• A szolgáltató jóváhagyása és a kivitelezés: a radiátorok leszerelése vagy lezárása jogosult szakember munkája.

A saját feladatunk ezután kezdődik: a leválás utáni fűtést tervezzük meg és építjük be.

Gyakori tévedés, hogy a leválással minden távhőhöz kapcsolódó költség megszűnik. A lakáson átmenő felszálló vezetékek továbbra is hőt adnak le, a lépcsőház és a közös helyiségek fűtése is a ház ügye marad, ezért a szabályozás a levált lakásra is előírhat fizetendő díjrészt. Hogy ez pontosan mekkora és milyen jogcímen jár, azt a szolgáltatótól érdemes írásban megkérdezni, még a közgyűlés előtt.

A számítás így teljes: a megmaradó díjelem, a villamos teljesítménybővítés és a fűtés beruházása áll szemben a távhő eddigi költségével és azzal, hogy a lakás fűtése ezután helyiségenként, a saját ütemezés szerint szabályozható.

Egy teljes lakás elektromos fűtése nagyobb villamos teljesítményt igényel, mint amire a lakótelepi lakásokat eredetileg tervezték. A lakás mérőjének bővítése mellett azt is meg kell vizsgálni, mekkora terhelést bír az épület felszálló vezetéke, mert ez a ház közös szerkezete: ha több lakás is elektromos fűtésre áll át, a társasház szintjén kell dönteni a fejlesztésről. A bővítést az elosztói engedélyesnél kell kérelmezni, és az átfutását a kivitelezés ütemezésébe előre be kell tervezni.

A helyiségenkénti termosztátok itt is segítenek: a fűtőkörök nem egyszerre kapcsolnak teljes teljesítményre, így a csúcsterhelés alacsonyabb, mint a beépített teljesítmények összege.

A közbenső emeleten fekvő panellakás hőigénye kisebb, mint egy szabadon álló házé, mert a szomszédos lakások fűtött tere határolja. A sarok- és a legfelső lakás viszont több hőt veszít. A méretezést ezért nem négyzetméter-átlagból, hanem a lakás épületen belüli helyzetéből és a külső falak felületéből számoljuk.

A leggyakoribb megoldás a betonfödém alá, álmennyezetbe kerülő mennyezetfűtés: nem foglal helyet a falon, és a bútorozást sem korlátozza. Ha a lakásban burkolatcsere is lesz, a laminált vagy szalagparketta alá fektetett padlófűtés néhány milliméteres rétegrenddel megoldható. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

Magyarország legnagyobb infrafűtés-bemutatótermét Budapesten, a III. kerületben, a Rákóczi u. 4. alatt tartjuk fenn, így az óbudai és békásmegyeri érdeklődők a saját kerületükben próbálhatják ki a padló-, a mennyezet- és a falfűtést működés közben. A leválás előtt különösen hasznos látni, milyen hőérzetet ad a mennyezetről sugárzó fűtés egy radiátor nélküli helyiségben.

Csillaghegyen, ahol családi házak állnak, a kérdés más: ott a napelem és az elektromos fűtés kapcsolata kerül elő. A napelem télen kevesebbet termel, ezért a fűtés áramának nagyobb része ilyenkor is a hálózatból érkezik; a részleteket egy külön cikkben írtuk le.