Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Budapest XIII. kerületében

A közös kazán indítását, a fűtési menetrendet és az előremenő víz hőmérsékletét a közös képviselő vagy a ház üzemeltetője állítja be, a lakóközösség döntése szerint. Egy lakás tulajdonosa ezen nem változtathat, a saját lakásán belül viszont sok mindenről szabadon határoz.

• Egyedül dönthet: infrapanel vagy fűtőfólia beépítése a lakáson belül, a meglévő villamos hálózatra, a közös csőhálózat érintése nélkül.
• Előbb kérdezzen: a radiátor leszerelése, mert a közös rendszer egyensúlyát befolyásolhatja, és az alapító okirat szerint a fűtési hálózat része lehet.
• Közösségi döntés kell: minden, ami a homlokzatot, a felszálló vezetékeket vagy a ház villamos főelosztóját érinti.

A pontos határt az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat húzza meg. Érdemes a közös képviselőtől írásban kérdezni, mielőtt a munka elindul.

A Pozsonyi út és a Szent István park környékének harmincas évekbeli bérházaiban a közös kazán a ház átlagos lakásához van beállítva. Az udvarra néző, kevés napfényt kapó szoba, a lépcsőház melletti helyiség vagy a legfelső emelet lakása ezért hűvösebb maradhat, mint a többi.

Ezekben a lakásokban a belmagasság nagyobb, mint egy lakótelepi lakásban, így a meleg levegő a mennyezet alá száll. Az infrapanel ezzel szemben a felületeket és a bent tartózkodókat melegíti, ezért a hőérzet a tartózkodási zónában javul, nem a plafon alatt. A panelt a hűlő külső fallal szemben vagy a mennyezeten helyezzük el, termosztáttal, amely a radiátor melegét is érzékeli.

Az újabb angyalföldi társasházakban a hőt jellemzően közös hőközpont vagy kazánház állítja elő, a lakások fogyasztását pedig lakásonkénti mérő rögzíti. Ezek a lakások jól szigeteltek, a hőigényük alacsony, ezért a panasz itt ritkán a hideg szoba. Sokkal gyakoribb a hideg burkolat a fürdőben és a konyhában, valamint az ősz eleji hetek, amikor a ház rendszere még nem indult el.

A fürdőszoba burkolata alá kerülő fűtőszőnyeg a padlót temperálja, a közös rendszertől függetlenül. Laminált vagy parketta alá vékony fűtőfólia kerülhet, ha a burkolatot úgyis cserélik. Az elektromos kiegészítés a lakásonként mért hőfogyasztást csökkentheti, a ház közös költségeinek fix része azonban megmarad.

A kiegészítő elektromos fűtéshez nem kell kültéri egység, ezért a homlokzat képét nem változtatja meg, és a társasház hozzájárulását ebből a szempontból nem igényli. A kábelezés a lakáson belül, a lakás elosztójáról halad.

Más a helyzet, ha a lakás villamos teljesítményét bővíteni kell. A mérőhely gyakran a lépcsőházban van, a felszálló vezeték és a ház főelosztója közös tulajdon, így a bővítéshez a közös képviselőt is be kell vonni. A felmérésen ezért azt is megnézzük, elég-e a meglévő csatlakozás egy-két helyiség fűtéséhez, vagy már az elején érdemes a bővítést kezdeményezni.

A kiegészítő fűtést legtöbbször lakott lakásban szereljük, ezért a munkát helyiségenként ütemezzük. Egy infrapanel felszerelése néhány óra, a mennyezeti vagy padlóba kerülő fűtőfólia a helyiség előkészítésétől függően néhány nap. A bútorokat csak az érintett szobában kell elmozdítani, a munka végén pedig hőkamerával ellenőrizzük a fűtőfelületet, és beállítjuk a termosztátot.

Ahol fűtőfólia kerül a szerkezetbe, ott a feltétel egyértelmű: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük. A Budapesten dokumentált fürdőszobai padlófűtés azt mutatja be, hogyan illeszkedik a fűtés egy több szakágas felújítás ütemtervébe.