Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest II. kerületében

A hőszivattyú a környezet – a levegő, a talaj vagy a talajvíz – hőjét emeli magasabb hőmérsékletre, ezért egységnyi villamos energiából több hőt ad le. Ehhez hűtőkör, kompresszor, jellemzően kültéri egység és vizes hőleadó rendszer tartozik: padlófűtés, fan-coil vagy nagy felületű radiátor, gyakran puffertárolóval. A használati melegvizet is elő tudja állítani.

A sugárzó elektromos fűtés – fűtőfólia a padlóban, a mennyezetben vagy a falban, illetve infrapanel – a villamos energiát közvetlenül alakítja hővé. Nincs benne mozgó alkatrész, vizes hálózat és kültéri egység; minden helyiség saját termosztáttal szabályozható. Egységnyi hőhöz több villamos energiát használ, ezért a ház hőszigetelése és a helyiségenkénti szabályozás itt különösen fontos.

A két rendszert nem a készülék árcímkéje, hanem a teljes beruházás és a hosszú távú üzem alapján érdemes összehasonlítani:

• Hőleadó oldal: egy régi pasaréti villa magas hőmérsékletre méretezett radiátorai hőszivattyúval gyakran nem adnak elég hőt, ilyenkor a hőleadókat is cserélni kell. A fűtőfóliánál vizes hálózat nincs.
• Gépészet és helyigény: a hőszivattyúnak beltéri egység, tároló és gépészeti hely kell, a sugárzó fűtésnek csak elosztó és termosztátok.
• Karbantartás: a hőszivattyú hűtőkörét és szűrőit rendszeresen ellenőrizni kell; a fűtőfóliának nincs rendszeres karbantartási igénye.
• Villamos csatlakozás: mindkettőnél ellenőrizni kell, a közvetlen elektromos fűtésnél jellemzően nagyobb teljesítmény szükséges.

A számítás menetét egy összehasonlító cikkben részleteztük.

A levegős hőszivattyú kültéri egységének helyet kell találni, és ez a II. kerület sűrűn beépített, lejtős villatelkein nem mindig egyszerű. A ventilátor és a kompresszor hangja a szomszéd kertje felé is terjed, egy több lakásra osztott villában pedig a homlokzatra vagy a közös kertbe kerülő egységhez a tulajdonostársak hozzájárulása kell. Védett környezetben az építési előírások is korlátozhatják az elhelyezést.

A talajszondás változat csendes és látványt sem ad, de fúrással és engedélyezési eljárással jár, ami a szűk, meredek telkeken külön kihívás. A sugárzó elektromos fűtésnél ezek a kérdések nem merülnek fel, mert minden eleme az épületen belül van.

A kedvezményes H-tarifa és a GEO-tarifa kizárólag hőszivattyús fűtésre vehető igénybe, külön mérővel, a feltételek teljesülése esetén. Fűtőfóliára és infrapanelre ezek a tarifák nem járnak, a közvetlen elektromos fűtés a lakossági árszabás szerint fogyaszt.

Ez a különbség a nagy alapterületű, egész évben lakott háznál súlyosan esik latba, egy kisebb, időszakosan használt helyiségnél vagy egy jól szigetelt lakásnál kevésbé. Ezért a két rendszer közti választás nem elvi kérdés: a ház hőigényén, a használat módján és a meglévő gépészeten múlik.

A közvetlen elektromos sugárzó fűtés jellemzően ott ésszerű, ahol a hőszivattyú feltételei nehezen teremthetők meg:

• beépített tetőtér vagy bővítés, ahová a vizes hálózatot nem érdemes kivezetni;
• egy villában kialakított, jól szigetelt lakás, ahol a kültéri egység elhelyezése vitás;
• időszakosan használt vendégszoba, műterem vagy dolgozószoba;
• fürdőszoba és konyha a hőszivattyús alapfűtés mellett, meleg burkolatért.

A kettő kombinálható is: a hőszivattyú adja az alapfűtést és a melegvizet, a fűtőfólia a kiegészítő helyiségeket. Máriaremetén és Pesthidegkúton ezt a felmérésen helyiségenként tervezzük meg. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.