Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest V. kerületében

A régi bérház szerkezeteit egyenként érdemes végignézni, mert mindegyiknél más a lehetőség és más a döntéshozó:

• Utcai homlokzat: a díszes, tagolt homlokzat kívülről jellemzően nem szigetelhető, és ez a városkép miatt nem is cél.
• Ablakok: a lakás legnagyobb tartaléka, a tulajdonos a társasház szabályai szerint felújíthatja.
• Legfelső lakás födéme: a padlás felőli szigetelés a ház közös ügye.
• Földszinti lakás padlója: a pince felőli szigetelés szintén közös szerkezetet érint.
• Lépcsőház és udvari fal: a fűtetlen lépcsőház felé eső fal belső oldalról kezelhető.
• Belső oldali falszigetelés: csak páratechnikai számítással.

A fűtés méretezése akkor pontos, ha ezek közül a tervezett lépések már ismertek.

A régi bérházak kapcsolt gerébtokos fa ablakai sokszor nem tömítenek, a szárnyak vetemedtek, az üvegezés egyrétegű. A hő egy jelentős része itt távozik, és az ablak melletti hideg sugárzás miatt a helyiség komfortja is ettől romlik.

Az ablak felújítása – a tömítés, a szárnyak javítása, a belső szárnyba hőszigetelő üveg – a homlokzat megjelenését megőrzi, a hőveszteséget pedig érezhetően csökkenti. Ha az ablakot cserélik, a védett homlokzaton az osztásnak és a színnek illeszkednie kell, amihez a társasház és szükség esetén a hatóság hozzájárulása kell. A fűtés tervezésénél az ablakfelújítás utáni állapotot vesszük alapul.

Ha a külső fal kívülről nem szigetelhető, kézenfekvőnek tűnik belülről szigetelni. A belső oldali hőszigetelés azonban a falszerkezet hőmérsékletét lecsökkenti, és ha a párazárás vagy az anyagválasztás nem megfelelő, a szigetelés mögött pára csapódhat le. A régi, vastag téglafalaknál ez a fal és a födémgerendák állapotát is veszélyeztetheti.

Ezért belső szigetelés csak épületfizikai, páratechnikai számítás alapján készülhet, a falhoz illő anyaggal. Sok esetben egyszerűbb út, ha a hideg külső fal felületét a falfűtés temperálja, vagy a sugárzó felület vele szemközt kerül el: a falfelület melegebb lesz, a helyiség hőérzete javul, és a falszerkezet páratartalma sem romlik.

A fűtőfólia vagy az infrapanel teljesítményét a helyiség hőveszteségéhez méretezzük. Ha a fűtés az ablakfelújítás előtt készül el, a régi, rossz ablakokhoz méretezett rendszer a felújítás után túlméretezett lesz: a termosztát ritkábban kapcsol, de a beépített felület és a villamos csatlakozás a szükségesnél nagyobb.

A helyes sorrend ezért: először a hőveszteség csökkentése, vagy legalább annak eldöntése, mi készül el; utána a fűtés méretezése a végállapotra. Ha a lépések évekre elhúzódnak, a fűtést a tervezett végállapotra, a termosztát beállítását pedig az aktuális állapotra igazítjuk. A mennyezetfűtés és a falfűtés rétegrendje is ehhez a tervhez igazodik.

Az V. kerület sok bérházában a lakásokat közös kazán fűti. A tulajdonos a saját ablakairól és a lakáson belüli fűtésről dönt, a padlásfödém, a pincefödém és a homlokzat felújítása viszont a lakóközösség hatásköre. Egy felújítási ütemtervben ezért érdemes a közös lépéseket is látni: ha a ház a következő években szigeteli a padlásfödémet, a legfelső lakás fűtését már erre számolva kell tervezni.

A lakáson belül a közös rendszer érintése nélkül beépíthető elektromos kiegészítés a hűvös helyiségekben önálló szabályozást ad. A szerkezetbe épített fűtésnél: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.