4 ok, amiért az elektromos fűtés környezetbarátabb, mint a gázzal való fűtés

Az elektromos fűtés azért lehet környezetbarátabb a gázfűtésnél, mert az áram megújuló forrásból is előállítható, a földgáz viszont fosszilis és véges; az áram egy része otthon, napelemmel is megtermelhető, és a házban nincs égés. Hogy mennyivel zöldebb, az az áram forrásán, a ház szigetelésén és a fűtés szabályozásán múlik – ezért a négy ok mellé a korlátokat is leírjuk.

Sokan ma is úgy tudják, hogy az elektromos fűtésnek környezetvédelmi szempontból nincs előnye a gázzal szemben. Az elmúlt 100 évben a technológia rengeteget fejlődött, és az emberek élete kényelmesebb lett – ennek ára azonban a légkör terhelése volt. A 21. században egyre több háztartás és vállalat próbál ezen változtatni megújuló energiával és a fűtés villamosításával. Ha Ön is csökkentené az ökológiai lábnyomát, érdemes végiggondolnia az alábbi érveket.

1. Az áram megújuló forrásból is származhat

A fűtéshez használt áram előállítható nap-, szél-, víz-, árapály-, geotermikus és biomassza-energiából is. Ezek a források termelés közben nem vagy csak kevés szén-dioxidot bocsátanak ki, így az ilyen áramból nyert hő a légkört is kevésbé terheli. Számos ország – például az Egyesült Királyság, Új-Zéland, Dánia, Svédország és Finnország – évek óta nagy szél- és naperőmű-kapacitást épít, hogy csökkentse a kibocsátását.

A korlát: a hálózatból vett áram ma sem teljesen megújuló, a mix országonként és évről évre változik. Hogy Magyarországon hogyan alakul, és mit jelent ez a fűtés szempontjából, a környezetbarát elektromos fűtésről szóló cikkünkben mutatjuk be, statisztikai adatokkal.

2. A földgáz fosszilis és véges

A fűtésre használt földgáz fosszilis tüzelőanyag: évmilliók alatt keletkezett, és amit elégetünk, az nem pótlódik. A Nap, a szél és a víz energiája emberi léptékkel mérve kimeríthetetlen – a Nap is kialszik egyszer, de évmilliárdok múlva. A gáznak a fűtésen kívül is fontos felhasználásai vannak az iparban és az energiatermelésben, ezért ahol kiváltható, ott érdemes kiváltani, hogy a készlet a legfontosabb célokra jusson. A fűtésnek van alternatívája.

A korlát: arról, hogy a földgáz- és olajkészletek mikor merülnek ki, egymástól eltérő előrejelzések léteznek, és az új lelőhelyek feltárásával ezek változnak. Az érv ezért nem egy határidőn, hanem azon alapul, hogy a fosszilis készlet véges.

3. A fűtés áramának egy része otthon is megtermelhető

Gázt nem lehet a háztetőn előállítani, áramot igen. Egy háztartási napelemes rendszer a fűtéshez használt áram egy részét megújuló forrásból adhatja, és azt is mi döntjük el, mikor és mennyit fűtünk. A napelem a fűtés áramköltségét csökkentheti, a megtakarítás mértéke azonban az elszámoláson múlik. 2024. január 1. óta az új háztartási napelemes rendszereknél bruttó elszámolás érvényes: a hálózatba adott és a hálózatból vett áramot külön mérik és számolják el. A szaldós elszámolás csak azoknál maradhat meg, akik 2023 szeptemberéig beadták az igénylést, és 2026. január 1-ig üzembe helyezik a rendszert – legfeljebb 10 évig. A fűtési szezonban ráadásul kevesebb a napsütés, így a fűtés áramának nagyobb része ilyenkor a hálózatból érkezik.

A korlát: költségben az elektromos fűtés nem mindenhol a legolcsóbb. A lakossági gáz a kedvezményes sávban jellemzően olcsóbb energia, mint az áram, a hőszivattyú pedig a környezet hőjét is hasznosítja, ezért ugyanannyi hőhöz jóval kevesebb áramot fogyaszt, mint egy infrapanel. A friss számokat hőszivattyú–infrafűtés költség-összehasonlításunkban találja.

4. A házban nincs égés, és az áramtermelés egyre tisztább

Gázfűtésnél kétszer keletkezik kibocsátás: egyszer a gáz kitermelésekor, szállításakor és feldolgozásakor, egyszer pedig a kazánban, amikor elégetjük – ez utóbbi szén-dioxidja közvetlenül a ház kéményéből jut a légkörbe. Elektromos fűtésnél a házban nincs égés, a kibocsátás csak az áram előállításakor keletkezik, és a mértéke a forráson múlik: nap-, szél-, víz- vagy atomerőműből származó áramnál kicsi, szén- vagy gázerőműből származónál jelentős. Ahogy az energiatermelés egyre több megújuló forrásra épül, az elektromos fűtés közvetett kibocsátása is csökken.

A korlát: hogy az elektromos fűtés teljes kibocsátása mennyivel kisebb egy gázkazánénál, az energiamixtől, a ház hőveszteségétől és a fűtés szabályozásától függ – általános arányt ezért nem adunk meg. A kibocsátás annál kisebb, minél jobban szigetelt a ház, és minél pontosabban szabályozott a fűtés: a termosztát és az időzítés itt is sokat számít.

Mit tehet, ha zöldebben fűtene?

• Először a hőveszteséget csökkentse: szigetelés, nyílászárók.
• Válasszon helyiségenként szabályozható fűtést, és csak ott fűtsön, ahol tartózkodnak.
• Ha lehet, termelje meg az áram egy részét napelemmel.
• Számolja ki a teljes költséget is – a környezeti előny akkor tartós, ha a fűtés hosszú távon is megfizethető.

A fűtési módok környezeti hatását más szempontokkal együtt szempontonkénti összevetésünkben, az elektromos fűtés gázzal szembeni előnyeit és korlátait külön cikkben tárgyaljuk; az elektromos fűtés típusairól az elektromos fűtés oldalunkon olvashat.