Energiatárolás otthon – akkumulátoros rendszerek előnyei

Az otthoni akkumulátor a napelemes rendszer legnagyobb korlátján segít: a napelem napközben termel, a háztartás viszont jellemzően reggel és este fogyaszt a legtöbbet. A tároló a nappali többletet eltárolja, és akkor adja vissza, amikor a panelek már nem termelnek – így nő a saját áram felhasználásának aránya, csökken a hálózatból vásárolt áram, megfelelő inverterrel pedig áramszünetben is működhetnek a fontos berendezések.

A napelemek az elmúlt években nagyon népszerűek lettek, de önmagukban nem teszik függetlenné a háztartást a hálózattól. Hogy mikor és mennyit ér az otthoni energiatárolás, az a fogyasztási szokásokon, az elszámolás módján és a fűtés típusán múlik.

A napelemes rendszer gyenge pontja: az időbeli eltérés

A napelemes rendszerek legnagyobb kihívása, hogy a termelés és a fogyasztás nem esik egybe. Napközben, amikor a panelek a legtöbbet termelik, sok háztartásban kevés az áramigény; reggel és este viszont – amikor fűtés, főzés, világítás és szórakoztatóelektronika működik – a termelés kicsi vagy nincs.

Ezt az eltérést korábban a szaldós elszámolás simította ki: a hálózat afféle virtuális akkumulátorként működött, a nyári többlet beszámított a téli vételezésbe. Ez ma már csak a régebbi rendszereknél van így. Az új háztartási napelemes rendszereknél 2024. január 1. óta bruttó elszámolás érvényes, amelyben a hálózatba adott és a hálózatból vett áram külön kerül elszámolásra. Szaldóban csak az maradhatott, aki a létesítési igényét 2023. szeptember 13-ig beadta, és a rendszert 2026. január 1-ig üzembe helyezte – ők is legfeljebb 10 évig. A bruttó elszámolás miatt felértékelődött minden megoldás, amely a megtermelt áramot helyben tartja; ennek egyik eszköze az akkumulátor.

Mit ad az otthoni energiatárolás?

1. Nagyobb önellátás: a megtermelt áram egy része nem a termelés pillanatában, hanem akkor hasznosul, amikor szükség van rá, így kevesebb áramot kell a hálózatból vásárolni.
2. Költségcsökkentés: a saját, eltárolt napenergia este vagy borús időben kiváltja a vásárolt áram egy részét. Ha az áram ára időszakonként eltér, a tárolt energia a drágább időszakokra is tartogatható.
3. A hálózat tehermentesítése: ha a háztartások több áramot használnak fel helyben, csökken a hálózatba táplált déli többlet és a csúcsidőszaki vételezés.
4. Fűtési rendszerek kiszolgálása: az elektromos fűtés – infrafűtés, padlófűtés, hőszivattyú vagy klíma fűtő üzemben – jelentős fogyasztású. Ha egy része saját termelésű, tárolt árammal működik, csökken a fűtésre vásárolt áram.
5. Tartalék áramellátás: ha az inverter és a rendszer szigetüzemre (tartalék-tápellátásra) alkalmas, áramkimaradáskor is működtethetők a kiválasztott, fontos berendezések. Ezt vásárláskor külön érdemes tisztázni, mert nem minden tárolós rendszer tudja.
6. Környezetvédelem: a megújuló termelés jobb kihasználásával kevesebb hálózati, részben fosszilis forrásból előállított áramra van szükség.

Hogyan működik az akkumulátoros tárolás?

• Termelés: nappal a napelemek a napfényből elektromos áramot termelnek.
• Közvetlen felhasználás: az áram először a ház pillanatnyi igényét fedezi (világítás, háztartási gépek, hűtés, fűtés).
• Töltés: a pillanatnyi fogyasztáson felüli többlet az akkumulátorba kerül.
• Kisütés: amikor a napelemek nem termelnek eleget – este, éjszaka, borús időben –, vagy áramszünet van (tartalék funkcióval), a ház az akkumulátorból vételez.
• Betáplálás: ha az akkumulátor megtelt, és még mindig van többlet, a maradék áram az érvényes szabályok szerint a hálózatba kerülhet.

Energiatárolás és elektromos fűtés

A tároló az elektromos fűtéssel együtt különösen átgondolandó, mert a fűtés igénye és a napelem termelése ellentétesen mozog:

• Napi áthidalás: téli napokon a rövid napsütéses időszak termeléséből ami napközben megmarad, az akkumulátorból este vagy éjszaka a fűtésre is felhasználható.
• A tél korlátja: az otthoni akkumulátor napi léptékű tároló; a nyári többletet nem lehet vele télre eltenni. A leghidegebb hónapokban a napelem termelése kicsi, így a fűtés áramának nagyobb részét ilyenkor is a hálózatból kell vásárolni. Ezért az akkumulátorral kombinált fűtés csökkentheti a költséget, de nem szünteti meg. A téli termelésről a napelemes fűtésről szóló cikkünk ad részleteket.
• Melyik fűtéssel? A tárolt energiát bármely elektromos fűtés hasznosíthatja: a hőszivattyú, az infrafűtés (infrapanel, fűtőfólia, fűtőfilm), a padlófűtés fűtőszőnyeggel vagy fűtőkábellel, a mennyezetfűtés, a falfűtés és a fűtőpanelek. Hogy a hőszivattyú és az infrafűtés áramigénye és költsége hogyan aránylik egymáshoz, azt a költség-összehasonlításunk mutatja be.
• Okos vezérlés: programozható termosztátokkal és energiamenedzsment-rendszerrel összehangolható a töltés, a kisütés és a fűtés: a rendszer például akkor fűthet rá, amikor a napelem termel, vagy akkor tölthet, amikor olcsóbb az áram. Ugyanígy kiszolgálhat kisebb, időszakos igényeket is, például egy palánta fűtést.
• Folyamatos működés: tartalék funkciójú rendszernél a fűtés vezérlése (infrafűtés, padlófűtés stb.) rövid áramkimaradáskor is működhet – a tároló kapacitásának határáig.
• Elektromágneses tér: az inverter és az akkumulátor is elektromos berendezés; helyüket a gyártói telepítési előírások szerint kell megválasztani. Az elektroszmogról és a fűtőfóliánál mért értékeinkről külön oldalon írunk.

Technológia és költségek

Az otthoni energiatárolás legelterjedtebb technológiája jelenleg a lítium-ion akkumulátor, amely nagy energiasűrűségű, jó hatásfokú és sok töltési ciklust bír. A beruházás magasabb, mint egy csak napelemes rendszeré, ezért a megtérülést érdemes előre végiggondolni: az akkumulátor ára, a saját fogyasztás aránya, a háztartás áramára és az elszámolás módja együtt határozza meg. Ha éppen elérhető lakossági támogatás, az rövidítheti a megtérülést – az energiatároló-pályázat állapotáról az akkumulátoros napelem-pályázatról szóló cikkünk szól.

A rendszer tervezésekor érdemes szakemberrel felméretni az épület energiaigényét és a napelemek termelési lehetőségét, és ehhez választani a tároló méretét és az invertert, amely a napelem, az akkumulátor és a hálózat közötti áramlást kezeli. A napelem és az elektromos fűtés közös tervezéséről a napelemes oldalunkon olvashat.

Összegzés

Az otthoni energiatárolás a bruttó elszámolás idején fontos eszközzé vált a napelemes otthonokban: növeli a saját termelésű áram felhasználását, csökkenti a vásárolt áramot, és megfelelő kialakítással áramszünetben is kiszolgálja a fontos berendezéseket. Elektromos fűtéssel – infrafűtéssel, padlófűtéssel vagy akár teraszfűtéssel – kombinálva a napi termelés jobban kihasználható, a téli hónapok fűtési áramát azonban akkumulátorral sem lehet teljesen saját termelésből fedezni. Megfontolt, a ház valós fogyasztásához méretezett rendszerrel hosszú távon kiszámíthatóbbá teheti az energiaköltséget.