Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest XX. kerületében

A háború utáni évek pesterzsébeti családi házai többnyire kis alapterületű, két-három szobás épületek, egyszerű nyeregtetővel vagy sátortetővel. A falazat tégla vagy vegyes, a födém gerendás, alul nádazott és vakolt, a fűtést eredetileg kályhák, később gázkonvektorok adták. Sok házat az évtizedek alatt bővítettek, így egy épületen belül több korszak szerkezete is megtalálható.

Ez a vegyesség a fűtés tervezésében is megjelenik. A régi szobák és a bővítések hőigénye eltér, a helyiségek mérete kicsi, a nyílászárók állapota különböző. Ezért itt nem egy egységes rendszert, hanem helyiségenként méretezett fűtést tervezünk.

Az ötvenes években épült házak eredeti villanyhálózata kevés áramkörre, kis terhelésre készült, áram-védőkapcsoló nélkül. Sokszor az évek során toldották, így a vezetékek keresztmetszete és anyaga helyiségenként is eltérhet. Elektromos fűtés erre a hálózatra nem köthető biztonságosan.

A munka ezért a villanyhálózat felülvizsgálatával és jellemzően cseréjével kezdődik: új elosztó, a fűtött helyiségeknek saját áramkör, érintésvédelem. Ha a ház csatlakozásának teljesítménye kevés, a bővítést az elosztónál kell kérelmezni, és ilyenkor a mérőhelyet is a mai előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Ennek átfutását a teljes felújítás ütemezésébe előre beépítjük.

A nádazott, vakolt gerendás födém alá közvetlenül nem rögzítünk fűtőfóliát. A mennyezetfűtéshez a gerendákhoz rögzített lécváz vagy fém tartószerkezet készül, erre kerül a fűtőfólia és a gipszkarton burkolat. A régi vakolatot így nem terheljük, és egy esetleges hibás szakasz sem veszélyezteti a fűtést.

A felmérésen megnézzük a gerendák és a vakolat állapotát, és ha a padlás felől hozzáférhető, a födém hőszigetelését is. Egy szigeteletlen födém alá szerelt mennyezetfűtés a hő egy részét felfelé is leadja, ezért a padlásfödém szigetelése itt nem kiegészítés, hanem feltétel. A mennyezetfűtés rétegrendjéről külön oldalon írtunk.

A helyiségenként fűtött házaknál nem kell egyszerre minden szobát átalakítani. A leggyakoribb sorrend: először a leghidegebb vagy legtöbbet használt szoba kap elektromos fűtést, a többi helyiségben addig a konvektor vagy a kályha marad. Így a család egy fűtési idényen át kipróbálhatja a rendszert.

A gázkonvektor leszerelésekor a homlokzati égéstermék-kivezetés megszűnik, a falnyílást szakszerűen le kell zárni. Ha a házban az utolsó gázkészülék is megszűnik, a gázmérő leszereltethető. A cserépkályha maradhat kiegészítő hőforrásnak, ha a kémény állapota megfelelő; a termosztát ilyenkor a kályha melegét is érzékeli.

Egy ötvenes évekbeli ház teljes felújításánál a fűtés a sorrend közepén helyezkedik el:

1. Tető és padlásfödém: a beázás megszüntetése és a födém hőszigetelése. 2. Villanyhálózat: új elosztó, áramkörök, szükség esetén csatlakozásbővítés. 3. Nyílászárók: a legrosszabb állapotú ablakok és ajtók cseréje. 4. Fűtés: mennyezet-, padló- vagy falfűtés helyiségenként, termosztátokkal. 5. Belső felületek: vakolás, burkolás, festés.

A sorrend nem öncélú: a szigetelés és a nyílászárók után a szükséges fűtőteljesítmény kisebb, így a villamos bővítés is kisebb lehet. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.