Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Budapest XXIII. kerületében

A hőtárolós kályha a vezérelt, jellemzően éjszakai időszakokban kapott árammal feltölti a belsejében lévő tárolóelemeket, és a hőt napközben adja le. A megoldás évtizedekig kedvelt volt, mert a vezérelt áram kedvezőbb tarifájú.

A gyakorlati gond a szabályozás. A kályha előre, a várható időjárásra tippelve töltődik: egy váratlanul enyhe napon túlfűt, egy hideg estén délutánra kiürül. A régi készülékek hőleadása nehezen szabályozható, a helyiség pedig reggel meleg, este hűvös. A korszerű, termosztátos sugárzó fűtés a helyiség tényleges hőmérsékletéhez igazodik, és helyiségenként eltérő menetrendet követ.

A régi hőtárolós kályhák nehéz, belül samottal töltött készülékek. A leszerelésüket és az elszállításukat a munka ütemezésében külön tervezzük, a helyükön maradó falfelületet pedig a festés előtt javítani kell. A kert végi nyári konyha vagy műhely fűtése ugyanebből a rendszerből, saját termosztáttal is megoldható.

Sok soroksári házban a hideg szobát konnektorba dugott olajradiátor vagy ventilátoros hősugárzó melegíti. Ezek a készülékek a levegőt fűtik, a beépített kapcsolójuk durva, a konnektoros körökre gyakran nagyobb terhelést tesznek, mint amire azok készültek.

A beépített infrapanel vagy a mennyezetbe rejtett fűtőfólia saját áramkörre kerül, termosztáttal szabályozott, és a felületeket sugárzással melegíti. A helyiségben nincs mozgatható, felborítható készülék, a kábel nem fut a padlón, és a fűtés a heti program szerint magától kapcsol. A szabályozás előnyeiről egy külön cikkben írtunk.

A vályog- vagy sárfalú házaknál a falra szerelt fűtés csak akkor ésszerű, ha a fal száraz, a vakolat ép, és a lábazat nem vizesedik. Nedves falnál a falfűtés nem megoldás, előbb a nedvesség okát kell megszüntetni.

Ezért a régi soroksári házakban a mennyezet a gyakoribb választás. A gerendás, nádazott mennyezet alá lécvázra kerül a fűtőfólia és a gipszkarton, a padlás felőli oldalon pedig a födém hőszigetelését javasoljuk. A mennyezetfűtés a vályogfalat nem terheli, és a sugárzás a falfelületeket is temperálja, ami a régi házak hőérzetét érezhetően javítja.

A régi villanyfűtés egy előnnyel is jár: a házban már van nagyobb teljesítményre méretezett áramkör, sokszor vezérelt mérővel. A felmérésen megnézzük, hogy a hőtárolós kályhák vezetékei, kismegszakítói és az elosztó állapota alapján felhasználhatók-e az új fűtéshez, vagy cserélni kell őket.

A vezérelt áramkör a szolgáltató által meghatározott időszakokban ad áramot, ezért közvetlen, igény szerinti fűtésre korlátozottan alkalmas. Hogy a vezérelt mérő megmarad-e, például a villanybojler számára, és a fűtés a nappali mérőre kerül-e, azt a ház fogyasztói és a csatlakozás teljesítménye alapján döntjük el. Szükség esetén a bővítést az elosztónál kell kérni.

A kerületben sok ház tetején van napelem, és gyakori, hogy a cserépkályha vagy a kandalló is megmarad. A napelem az éves villamosenergia-mérleget javítja, a téli fűtés áramának jelentős része azonban a hálózatból érkezik, mert a termelés télen alacsony. A kályha ilyenkor kiegészítő hőforrás: amíg fűt, a termosztát a magasabb hőmérsékletet érzékeli, és a sugárzó fűtés kevesebbet kapcsol.

A Molnár-sziget és a Duna-ág menti hétvégi házaknál a temperálás és az érkezés előtti távoli felfűtés is szempont. A szerkezetbe épített fűtésnél a feltétel: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.