Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest XVIII. kerületében

A panellakás teljes felújításánál a fűtést nem a végén kell eldönteni, mert a padló és a mennyezet rétegrendjét, valamint a villanyszerelést is befolyásolja. A jó sorrend:

1. Bontás és a régi burkolatok eltávolítása. 2. Villanyhálózat-tervezés: itt dől el, hány fűtőkör és hová kerül termosztát. 3. Villanyszerelés, gépészet, falazási és vakolási munkák. 4. Aljzatkiegyenlítés a padlófűtéshez, illetve az álmennyezet vázszerkezete. 5. A fűtőfólia fektetése, bekötése, hőkamerás mérés. 6. Burkolás, festés, a termosztátok beállítása.

Ha a villanyszerelő már végzett, mielőtt a fűtés szóba került, a fűtőkörök utólag is kialakíthatók, de ez több vésést jelent. Ezért érdemes a felmérést a bontás idejére kérni.

A panellakásban a padlómagasság szinte mindig kötött: a bejárati ajtó, a fürdőszoba küszöbe és az erkélyajtó nem enged vastag új aljzatot. A laminált vagy a szalagparketta alá kerülő padlófűtés rétegrendje ezért vékony: hőszigetelő alátét, a fűtőfólia, védőfólia, végül a burkolat, összesen néhány milliméter a meglévő aljzaton.

A burkolat megválasztásánál a hővezetés számít: a nagyon vastag szőnyegpadló vagy a vastag, puha alátét rontja a fűtés hatásfokát. A burkolatokról külön írtunk. A konyhában és a fürdőben a csemperagasztóba ágyazott T-Mat fűtőháló a gyakoribb, mert a hidegburkolat alá készül.

A panelház vasbeton födéme jó hőtároló, ezért a mennyezetfűtés rétegrendjében a fűtőfólia fölé hőszigetelés kerül. Így a hő lefelé, a saját lakásba sugárzik, és nem a födémet, illetve a felső szomszéd padlóját melegíti. A gipszkarton álmennyezet néhány centimétert vesz el a belmagasságból, ami a lakótelepi lakásokban általában vállalható.

A mennyezet előnye, hogy a bútorozás teljesen szabad, és a padlóburkolat bármi lehet. Hátránya, hogy az álmennyezet miatt a világítás és a füstérzékelő helyét a fűtőmezők kiosztásával össze kell hangolni. Ezt a tervben előre rögzítjük. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

A hetvenes évekbeli panellakások eredeti hálózata sokszor alumínium vezetékes, kevés áramkörrel, a mai háztartási terhelésre nem méretezve. Elektromos fűtés mellett a hálózat cseréje nem választható: a fűtőkörök saját kismegszakítót kapnak, és az elosztót is ehhez kell kialakítani.

A lakás mérőjének lekötött teljesítménye a másik kérdés. Ha bővítés kell, azt az elosztói engedélyesnél kell kérelmezni, a lépcsőházi felszálló vezeték pedig a ház közös szerkezete, így a közös képviselőt is be kell vonni. Mivel ennek átfutási ideje van, a kérelmet a felújítás elején érdemes beadni.

A felújítás zajos munkáinak idejét a ház házirendje szabályozza, a sitt elszállítását és a lift használatát pedig a közös képviselővel kell egyeztetni. Ha a lakás a közös fűtési rendszerre csatlakozik, a radiátorok leszerelése a lakóközösség hozzájárulása nélkül nem lehetséges. Ha a lakás egyedi gázfűtésű, a gáz megszüntetését a szolgáltatónál kell kezdeményezni.

A kerület kertvárosi részén más a feladat. Bókaytelepen vagy Ganzkertvárosban a gázkazános családi ház lépcsőzetes átállása és a tetőtér fűtése kerül elő, ahol a villamos csatlakozás bővítése és a födém szigetelése a fő kérdés.