Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest XI. kerületében

A lakótelepi paneltömbökben ugyanaz a lakás egészen másként viselkedik attól függően, hol fekszik az épületben. Hűvösebb jellemzően:

• a sarokszoba, amelynek két fala is kültéri, és a panelillesztéseknél hőhíd alakul ki;
• a legfelső emeleti lakás lapostető alatti szobája, illetve az átjáró vagy kapualj fölötti helyiség;
• a fürdőszoba, ahol a radiátor gyakran kicsi, vagy csak egy törölközőszárító cső jut;
• a beüvegezett loggia, amelyet a lakás részeként használnak, de radiátor nincs benne.

Ezekben a helyiségekben a radiátor évtizedekkel ezelőtti méretezése és a strangon érkező hő nem mindig elég a mai használathoz. A kiegészítő fűtést ezért nem a lakás egészére, hanem a konkrét helyiségre méretezzük.

A távfűtéses épületben a fűtési idény kezdetét és végét a ház hőközpontjának beállítása és a lakóközösség döntése határozza meg, nem az egyes lakások. Az átmeneti hetekben ezért gyakori, hogy reggel és este hűvös a lakás, napközben pedig nem indokolt az egész épületet fűteni.

Erre a helyzetre a termosztáttal vezérelt infrapanel kézenfekvő: percek alatt melegíti a felületeket és a bent tartózkodókat, és csak abban a szobában működik, ahol éppen szükség van rá. Egy gyerekszobában például elég, ha lefekvés előtt és ébredéskor kapcsol be. Amint a központi fűtés elindul, a termosztát a magasabb szobahőmérsékletet érzékeli, és a panel ritkábban vagy egyáltalán nem kapcsol.

A panellakás betonfödéme és vasbeton falai jó tartószerkezetek egy infrapanel számára, a fúrás előtt azonban a falban és a födémben futó vezetékeket be kell mérni. A panelt lehetőleg a hideg külső fallal szemben vagy a mennyezeten helyezzük el, hogy a sugárzás a hűlő felületet és a helyiség tartózkodási zónáját érje.

Ha a szoba felújítás előtt áll, a mennyezetre álmennyezet mögé szerelt fűtőfólia is szóba jön: ilyenkor a fűtés teljesen láthatatlan, és nagyobb felületen, alacsonyabb felületi hőmérséklettel dolgozik. A mennyezetfűtés rétegrendje néhány centiméterrel csökkenti a belmagasságot, ami a lakótelepi lakásoknál szinte mindig vállalható. A fűtőfóliára érvényes feltétel: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

A fürdőszobába vizes helyiségben használható, megfelelő védettségű panel kerül, gyakran törölközőszárítós kivitelben. Ha a burkolatot úgyis cserélik, a T-Mat fűtőháló a csemperagasztóba ágyazva meleg padlót ad, és a radiátor mellett a reggeli fürdés idejére önállóan kapcsolható.

A loggiánál előbb az épület felől kell dönteni. A beüvegezés a homlokzat megjelenését érinti, ezért a társasház hozzájárulása szükséges hozzá, és fűteni csak akkor érdemes, ha az üvegezés zárt és a mellvéd legalább részben szigetelt. Nyitott erkélyt fűteni nem ésszerű: a hő azonnal távozik. Beüvegezett, lakótérként használt loggiában egy mennyezeti panel a téli hónapokban is használhatóvá teszi a helyiséget.

A kiegészítő elektromos fűtés a közös radiátoros hálózathoz nem nyúl: a radiátorok, a strangok és a költségmegosztók a helyükön maradnak, így a lakóközösség fűtési rendszerét sem kell átalakítani. Ami viszont a lakáson belül ellenőrzendő, az a villamos hálózat. A régebbi panelházakban még előfordul alumínium vezeték, és egy-egy szobai áramkör sokszor a konnektorokat és a világítást is ellátja.

A felmérésen megnézzük a lakás elosztóját, a kismegszakítókat és a meglévő fogyasztókat, és ha kell, a fűtésnek külön kört javaslunk. Budapesten dokumentáltunk egy fürdőszobai padlófűtést is, amely a többi szakág munkájához igazodva, több ütemben készült; ez jól mutatja, hogyan illeszthető a fűtés egy lakásfelújítás menetébe.

Magyarország legnagyobb infrafűtés-bemutatótermét Budapesten, a III. kerületben, a Rákóczi u. 4. alatt tartjuk fenn, ahol a falra és a mennyezetre szerelt panelek hőérzete a döntés előtt összevethető.