Fűtőfólia és hőszivattyú: hőszivattyú hátrányai és előnyei a fűtőfóliával szemben

Fűtőfólia és hőszivattyú nem zárja ki egymást: mindkettő árammal működik, mindkettő kombinálható napelemmel, és egy házon belül is megférnek egymás mellett. A kérdés inkább az, melyik éri meg jobban az adott épületnél – a hőszivattyú üzemeltetése takarékosabb, a fűtőfólia beruházása viszont jóval alacsonyabb. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan működik a hőszivattyú, mit kíván a telepítése, és mire figyeljen a két rendszer összevetésénél.

Mi az a hőszivattyú, és mire van szükség a telepítéséhez?

A hőszivattyú a környezeti levegő, a talaj vagy a talajvíz hőjét hasznosítja fűtésre. A gázfűtési rendszerekkel ellentétben nem éget el fosszilis tüzelőanyagot: a környezeti hőért nem kell fizetni, a berendezés az áramot a hő kinyerésére és magasabb hőmérsékletre emelésére használja.

A működését gyakran a hűtőszekrényhez hasonlítják, csak fordított irányban. A hűtőszekrény a belső teréből a környezetbe szivattyúzza a hőt, ezért a belseje lehűl. A hőszivattyú a környezetből vonja el a hőt: a hőforrás energiája elpárologtatja a hűtőközeget, a kompresszor magasabb hőmérsékletre sűríti, a kondenzátorban a hő átadódik a fűtési rendszernek, majd az expanziós szelep után a körfolyamat újraindul.

A Bosch hőszivattyú-típusokat bemutató ismertetője alapján a hőszivattyús fűtés fő elemei:

• a hőforrás: levegő, talajvíz vagy talaj;
• maga a hőszivattyú, benne a kompresszorral, a kondenzátorral és az expanziós szeleppel;
• a hőelosztó és -tároló rendszer, amely a hőenergiát a helyiségekbe juttatja.

Az ismertető ábrája szerint a leadott hőenergia nagyjából 25%-a villamos energiából, 75%-a a környezetből származik – ezért tartják a hőszivattyút hatékony rendszernek.

A fűtőfólia és a hőszivattyú összehasonlítása

Mennyire környezetbarát a hőszivattyú?

A hőszivattyút joggal tartják környezetbarát megoldásnak, mert a hő nagyobb részét a környezetből nyeri. A környezeti hatás és a költség azonban két külön kérdés: a magas beruházási és kialakítási költség nem teszi kevésbé zölddé a rendszert, azt viszont befolyásolja, hogy egy adott háznál megtérül-e. A fűtőfólia a helyszínen szintén nem éget el semmit; hogy mennyire környezetbarát, az az áram forrásán múlik.

Minden házba telepíthető a hőszivattyú?

A telepítés feltételei típusonként eltérnek. A talajhős és a talajvizes rendszernél a telek adottságai döntenek: kell hely a szondáknak vagy a kutaknak, és a talajnak, illetve a talajvíznek is alkalmasnak kell lennie. A levegős hőszivattyúnál ilyen talajkövetelmény nincs, ott a kültéri egység elhelyezése és zaja a fő szempont. A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadóval, például padlófűtéssel működik a leghatékonyabban.

Melyik olcsóbb?

A beruházási költség a fűtőfóliánál jóval alacsonyabb, ezért a hőszivattyú sokkal lassabban térül meg. Az üzemeltetésben fordított a helyzet: a fűtőfólia havi költsége sok esetben magasabb a hőszivattyúénál, mert ugyanannyi hőhöz több áramot használ. A fűtőfólia áramköltségét napelemmel lehet mérsékelni. Konkrét, mai árakon készült számítást a hőszivattyú és infrafűtés költség-összehasonlításában talál.

Kombinálható-e napelemmel?

Igen, mindkét rendszer jól kiegészíthető napelemmel, és mindkettőnél csökkenti a hálózatból vásárolt áram mennyiségét. Hogy mennyivel, azt az elszámolás módja is befolyásolja. Az MVM Optimum tájékoztatása szerint 2024. január 1-jétől bruttó elszámolás érvényes: a mérőből külön olvassák ki a havi vételezett és a betáplált áramot. A napelemes szövetség (MNNSZ) összefoglalója szerint szaldó elszámolásra csak az jogosult, aki 2023. szeptember 13-ig beadta a létesítési igényt, és a rendszert 2026. január 1-ig üzembe helyezi – ott is legfeljebb 10 évig.

Mivel a hőszivattyú beruházása jóval drágább, a négyzetméter, a szigetelés és a fogyasztási szokások alapján kell kiszámolni, melyik rendszer éri meg jobban. A további elektromos fűtési módokat az elektromos fűtésről szóló oldalunkon vetjük össze; a saját házára szóló javaslatot az ajánlatkérő oldalunkon kérheti.