Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Pilisvörösváron

A cserépkályha nagy tömegével a begyújtás után órákig egyenletesen adja le a hőt, és a hőérzete sokak szerint semmihez sem fogható. A melege azonban azt a helyiséget és legfeljebb a szomszédos szobát fűti, ahol áll. A folyosó, a fürdő, az emeleti hálószobák vagy a ház túlsó végében lévő dolgozószoba ebből alig kap.

A kályha működése a tüzelés ritmusát is követi. Este, a begyújtás után a nappali meleg, kora hajnalra, mire a kályha kihűl, a ház lehűl, és reggel mindenki a hideg szobákba kel. A kazán ezt részben pótolja, de a radiátoros kör egyetlen szobatermosztátja, amely jellemzően éppen a kályhás nappaliban van, a meleg nappali alapján kapcsolja le a fűtést a többi helyiségben is.

A legtöbb család hétvégén és az ünnepeken tüzel rendszeresen, hétköznap, amikor napközben senki nincs otthon, ritkábban vagy egyáltalán nem. A termosztátos elektromos fűtés ehhez a kettős rendhez alkalmazkodik: hétköznap az időprogram szerint reggel és este fűti fel a lakott helyiségeket, hétvégén pedig, amikor a kályha dolgozik, a termosztát a magasabb hőmérsékletet érzékeli, és a nappaliban alig kapcsol.

A kályhás nappali termosztátját ezért érdemes néhány fokkal a kívánt komforthőfok alá állítani: így a fűtőfólia csak akkor dolgozik, ha a kályha kihűlt vagy nem gyújtottak be. A beállítást az első fűtési idényben a család tapasztalata alapján finomítjuk.

A kiegészítő elektromos fűtés tervezése a kályha helyéből indul. A kályhás helyiségben és a közvetlen szomszédjában kisebb teljesítményt tervezünk, csak arra az időre, amikor nincs tűz. A kályhától távolabbi helyiségek, az emeleti hálószobák, a fürdő és a dolgozószoba viszont teljes, a helyiség hőveszteségére méretezett fűtést kapnak, mert ezeknek a kályha nem ad számottevő hőt.

A nagy alapterületű pilisvörösvári házaknál ez több, egymástól független zónát jelent, mindegyik saját termosztáttal. A fürdőbe a gyors felfűtés miatt burkolat alatti fűtőszőnyeg kerülhet, a hálószobákba jellemzően mennyezetfűtés, ahol a bútorozás nem korlátozza a fűtőfelületet.

Amikor a kályha és az elektromos zónák együtt már a ház nagyobb részét fűtik, a gázkazán radiátoros köre egyre kevesebbet dolgozik. Sok család ebben a helyzetben a kazánt a melegvízre és néhány, még radiátoros helyiségre hagyja, és a kazán élettartamának végén dönt a teljes leválásról.

A hideg napokon a tüzelés és a kazán is tartalék: ha a villamos hálózat kimarad, a cserépkályha továbbra is fűt. Ez a vegyes rendszerek egyik gyakorlati előnye, amelyet a tervezésnél is figyelembe veszünk, például úgy, hogy a kályhás helyiséget a kályha önállóan is el tudja látni.

Pilisvörösváron, Pilisszentivánon, Solymáron vagy Piliscsabán a bejárást a tűzhely körül kezdjük: hol áll a cserépkályha vagy a kandalló, mikor és milyen gyakran gyújtanak be, és melyik helyiségbe jut el a melege. Ezt követi a radiátoros kör és a szobatermosztát helyének átnézése, majd a födém, a nyílászárók és a villamos csatlakozás.

Az írásos javaslatban a kályhás és a kályhától távoli helyiségek külön szerepelnek: az előbbieknél a tűz nélküli órákra méretezett kisebb teljesítménnyel, az utóbbiaknál teljes fűtéssel, mindegyiknél a termosztát javasolt beállításával. Ezeket a beállításokat a család az első fűtési idény tapasztalata szerint maga is módosíthatja. A kivitelezéshez kötött vállalásunk: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.