Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Kiskörén

A régi, kályhával fűtött vályogházakban sok család télen csak egy-két helyiséget fűt rendesen: a konyhát, ahol a sparhelt is melegít, és a mellette lévő szobát, ahol alszanak. A többi szoba hideg marad, legfeljebb néha temperálják, a bútorok és a textíliák ott nyirkosodnak, és a ház egésze télen szűkebbé válik.

Az elektromos átállás első lépése ezért sokszor éppen ez a téli szoba. Ha itt elkészül a mennyezetfűtés a födém szigetelésével, a szoba kályha nélkül is egyenletesen meleg, a család pedig a tüzelés terhe nélkül töltheti a telet. A következő ütemekben a korábban fűtetlen szobák is helyiségenkénti fűtést kapnak, és a ház ismét teljes egészében lakhatóvá válik.

A kiskörei parasztházak födémje jellemzően fagerendákon fekvő nádpalló vagy deszka, alul vakolattal, felül a padlás felől sár- vagy földtakarással. A mennyezetfűtés a régi vakolatot nem igényli: a gerendákhoz rögzített fém vagy fa tartószerkezetre kerül a fűtőfólia, alá pedig a gipszkarton borítás. A régi mennyezet így érintetlen marad a borítás fölött.

A munka előtt a padlás felől a nádpalló és a gerendák állapotát ellenőrizzük. A nádpalló idővel megereszkedhet, a gerendák a falra fekvésnél a vályog nedvességétől károsodhatnak. Ahol a szerkezet javításra szorul, azt a mennyezetfűtés előtt kell elvégezni. A padlás felőli hőszigetelés a mennyezetfűtés része, a fogyasztás miatt nem elhagyható.

A vízpart közelében a levegő páratartalma az év nagy részében magasabb, és a régi vályogházak hideg falain, különösen a fűtetlen szobákban, a pára könnyen lecsapódik. A falsarkokban és a bútorok mögött megjelenő penész sokszor nem a fal nedvességéből, hanem a hideg felületen lecsapódó párából ered.

A folyamatosan, alacsonyabb hőfokon is fűtött helyiségekben a falak felülete a harmatpont felett marad, így a lecsapódás és a penészedés kockázata csökken. A sugárzó fűtés a felületeket közvetlenül melegíti, ezért ebben különösen hatékony. A fűtés mellett a rendszeres szellőztetés és a bútorok faltól való eltávolítása is szükséges, főleg a korábban fűtetlen szobákban.

A kiskörei házakban az országos átlagnál sokkal gyakoribb a szénfűtés, amely a fánál is több port és salakot jelent. Ahogy a helyiségek elektromos fűtést kapnak, a kályhák egymás után kiválthatók, a szén- és fatároló kisebbé válik, és végül megszűnhet. A kémények sorsáról kályhánként döntünk: amelyikhez már semmi nem csatlakozik, megszüntethető vagy lezárható.

Sok család egy kályhát tartaléknak megtart, főleg a konyhában, ahol a sparhelt főzésre is szolgál. Ennek kéménye továbbra is rendszeres ellenőrzést igényel. A termosztát a tartalék kályha melegét is érzékeli, így a két hőforrás nem dolgozik egymás ellen, és egy áramszünet idején is marad fűtési lehetőség.

A Tisza-tó partján, Kisköre, Tiszanána és Poroszló környékén sok nyaraló és hétvégi ház csak a szezonban lakott, télen üresen áll. Itt nem a téli szoba, hanem a fagyvédő temperálás a feladat: a termosztátos elektromos fűtés alacsony hőfokon tartja a házat, érkezés előtt telefonról felfűthető, és nincs benne víz, amelyet a leállás idejére le kellene üríteni.

Az állandóan lakott vályogháznál viszont a teljes fűtési igényre és a család napirendjére tervezünk, szobáról szobára. Mindkét esetben a villamos bekötés felülvizsgálatával kezdünk, mert a régi és a nyári használatra szánt bekötések ritkán elégek a téli fűtéshez. Fűtőfólia beépítésekor a vállalás írásban rögzített. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.