Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Jászapátiban

A szenes kályhának nemcsak a tüzelője jelent kiadást és munkát. A szenet ősszel be kell szerezni, száraz helyen tárolni, télen naponta behordani, a salakot és a hamut pedig kihordani. A palackos gáznál a palack cseréje és szállítása a visszatérő teendő, és a készülék szellőzésére is figyelni kell.

Az elektromos sugárzó fűtésnél ezek a lépések elmaradnak. A fűtőfólia vagy az infrapanel a termosztát jelére kapcsol, tüzelőanyag nincs, égéstermék nem keletkezik. A felszabaduló kamra vagy szénrakodó más célra használható. Aki a kályhát tartaléknak megtartaná, megteheti: a kémény állapota dönti el, hogy biztonságosan használható marad-e.

Amikor a szenes vagy gázkonvektoros fűtés megszűnik, a kéménnyel három dolog történhet: használatban marad egy megtartott kályhához, lezárják, vagy a tetőfelújításkor elbontják. Ezt a kéményseprő-ipari szolgáltatóval érdemes egyeztetni, mielőtt a kivitelezés elindul.

A kályha kiemelése után a padlón és a falon javítás marad. Ha a szobában úgyis burkolás vagy festés következik, ez jó alkalom a fűtés beépítésére: a fűtőfólia a gipszkarton mögé kerül, a helyiségben nem lesz látható fűtőtest. Ha a mennyezet érintetlen marad, a falra vagy a mennyezetre szerelt infrapanel bontás nélkül felszerelhető.

Jászapáti házainak jelentős része vályogfalú, és a fűtés is szobánként történik. Ez az ütemezésnek kedvez. Nem kell egyszerre az egész házat átalakítani: első lépésben elég a nappalit és a fürdőszobát átállítani, ahol a legtöbb időt töltik, a hálószobák és a kevésbé használt helyiségek egy későbbi ütemben következhetnek.

Vályogfalnál a fűtőfóliát nem a falba, hanem a mennyezetbe tervezzük. A gerendás vagy deszkás födém alá szerelt tartószerkezetre kerül a fólia, fölé hőszigetelés, alá gipszkarton. A födémszigetelés itt kettős haszon: a fólia hőjét lefelé tereli, és a padlás felé távozó hőt is csökkenti. A rétegrendet a mennyezetfűtés oldalon mutatjuk be.

Sok jászapáti háztartásban a vezetékes gáz és a szilárd tüzelés egyszerre van jelen: a konyhában vagy a nappaliban kazán, a hátsó szobákban régi kályha. Ilyenkor rendszerint a szenes helyiségek átállítása a sürgetőbb, mert ott a legnagyobb a napi munka, és ott a legegyenetlenebb a hőmérséklet.

A gázkazán addig maradhat, amíg jól működik; a melegvizet és a hozzá kötött helyiségeket továbbra is kiszolgálja. A villamos bekötés méretezésénél viszont már a végállapotot vesszük alapul, hogy egy későbbi, teljes átállásnál ne kelljen újra bővíteni a csatlakozást.

A városban az épületek 44%-a 1961 és 1980 között épült. Ezeknél a házaknál a födém gyakran szigeteletlen, a nyílászárók cseréje pedig sokszor már megtörtént. A fűtés átalakítása előtt érdemes a födémet szigetelni, mert a kiesett hőveszteség közvetlenül csökkenti a szükséges fűtőteljesítményt.

A kockaházak egyszerű alaprajza a mennyezetfűtésnek kedvez: a szobák mérete hasonló, a födém egységes, a fólia helyiségenként azonos rendszerben szerelhető.

A felmérésen helyiségenként végigjárjuk a házat: megnézzük a falazatot, a födémet, a kályhák és a kémény helyét, a villamos elosztót és a mérőhely teljesítményét. Ebből készül az írásos javaslat, amely azt is rögzíti, melyik szoba milyen sorrendben kerülhet sorra.

A kivitelezés után hőkamerával ellenőrizzük a fűtőfelületeket, és beállítjuk a termosztátokat. Csapatunk több mint 5 000 telepítés gyakorlatával dolgozik. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.