Elektromos fűtés és infrafűtés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

A vármegyén belül nagy a különbség. A Kunhegyesi járásban a fatüzelés a legelterjedtebb, a Jászberényi, a Karcagi és a Mezőtúri járásban a vezetékes gáz. A távfűtés szinte csak Szolnokon jellemző, a vármegye többi részén alig fordul elő. A Tisza és a Hármas-Körös közötti Tiszazugban, Nagyréven, Tiszakürtön vagy Tiszasason különösen magas a vályogfalú házak aránya, Martfűn és Rákóczifalván pedig szinte minden lakás gázra van kötve.

Ezért ugyanaz az elektromos sugárzó fűtés tájanként más feladatot old meg: a Nagykunságon a kályhák napi begyújtását váltja ki, a gázzal jól ellátott városokban a gázmérőtől való részleges vagy teljes elszakadást teszi lehetővé, Szolnokon pedig a távfűtéses lakás hideg helyiségeit egészíti ki.

A vármegye jellegzetes régi házában a falba nem tervezünk fűtést, mert a vályogfal érzékeny a nedvességre. A fűtőfólia a mennyezetbe kerül, a gerendás födém alá, gipszkarton mögé, és fölé hőszigetelés. A födém szigetelése itt kettős hasznot hoz: a fűtés hője a szoba felé fordul, és a padlás felé távozó veszteség is csökken.

A munka helyiségenként ütemezhető. A legtöbbet használt szoba és a fürdő kerül előre, a többi helyiség egy későbbi ütemben következik, a meglévő kályha vagy konvektor addig működik tovább. A rétegrendet a mennyezetfűtés oldalon mutatjuk be részletesen.

A szén a vármegyében jóval gyakoribb tüzelőanyag, mint országosan: a lakások 3,7%-a fűt szénnel (is), az országos arány 1,3%. A Jászság több településén, például Jászkiséren és Jászapátiban, a szenes kazán vagy kályha kiváltása a legsürgetőbb kérdés.

Az Abádszalók és Tiszafüred környéki, Tisza-tó parti nyaralóknál a téli temperálás és a távolról indított felfűtés a téma, Jászárokszálláson pedig a meglévő, szabályozatlan villanyfűtés korszerűsítése. A vármegye távfűtéses lakásainak aránya 6,1%, és ezek túlnyomó része Szolnokon található.