Elektromos fűtés és infrafűtés Budapest XVII. kerületében

Ha a család a felújítás alatt a lakásban marad, a munkát helyiségenként kell szervezni. A fűtés szempontjából bevált sorrend:

1. Fürdőszoba: a burkolás idejére kerül a csemperagasztóba a T-Mat fűtőháló, így a legkisebb helyiség készül el elsőként. 2. Hálószoba: új laminált padló, alatta fűtőfólia, saját termosztáttal. 3. Nappali és konyha: mennyezet- vagy padlófűtés, a bútorozáshoz igazítva.

A fontos szabály, hogy a villanyterv az egész lakásra egyszerre készüljön, akkor is, ha a kivitelezés évekre elhúzódik. Így az első szobánál kiépített elosztó és a fűtőkörök később bővítés nélkül fogadják a többi helyiséget. Budapesten egy fürdőszobai padlófűtés ütemezett, több szakágas kivitelezését is bemutattuk.

Nem minden elektromos fűtéshez kell bontani. A panellakásban a lehetőségek a felújítás mélysége szerint:

• Bontás nélkül: fali vagy mennyezeti infrapanel, akár képes vagy tükör kivitelben, termosztáttal.
• Padlócsere mellett: fűtőfólia a laminált vagy a szalagparketta alá, vékony rétegrenddel.
• Hidegburkolat cseréjénél: T-Mat fűtőháló a csemperagasztóban, a konyhában és a fürdőben.
• Mennyezet felújításakor: fűtőfólia gipszkarton álmennyezet mögött, fölötte hőszigeteléssel.
• Falburkolásnál: falfűtés előtétfal mögött, ha a helyiség alaprajza ezt megengedi.

A felmérésen helyiségenként megmondjuk, melyik megoldás illik a tervezett munkához, és mi az, amit érdemes a következő ütemre hagyni.

A lakótelepi házak földszinti lakásai alatt gyakran fűtetlen tárolók, pinceszint vagy kapualj van. Ezekben a lakásokban a padló télen érezhetően hideg, és a padlófűtés a hő egy részét lefelé is leadná. A födém alsó oldali hőszigetelése a legjobb megoldás, de az a pinceszintről készül, és a társasház közös szerkezetét érinti, ezért a lakóközösség döntése kell hozzá.

Ha ez nem valósul meg, a lakáson belül két út van. Padlófűtésnél vastagabb hőszigetelő alátét kerül a fűtőfólia alá, ami a rétegrendet néhány milliméterrel növeli. A másik lehetőség a mennyezetfűtés, amely a hideg aljzattól függetlenül működik; a padló ilyenkor is melegebb lesz, mert a mennyezet a felületeket sugárzással melegíti.

A lakás elosztójában minden fűtött helyiség saját kismegszakítót kap, a fűtőkörök elé áram-védőkapcsoló kerül, és a termosztátok helyét a bútorozási tervvel együtt jelöljük ki, hogy ne szekrény mögé vagy napsütötte falra kerüljenek. Egy kis panellakásban így három-öt fűtőkör alakul ki, amelyek egymástól függetlenül kapcsolnak.

A szükséges teljesítményt a helyiségek hőigényéből számoljuk, a lakás fekvését – földszint, közbenső emelet, legfelső szint, sarok – is figyelembe véve. Ha a meglévő mérő lekötött teljesítménye kevés, a bővítést az elosztónál kell kérni, és mivel a mérőhely a lépcsőházban van, a közös képviselőt is értesíteni kell.

A kerület kertes részein más a feladat. A nagy alapterületű, gázkazános házaknál a tetőtér beépítése, a bővítés vagy a kazán lépcsőzetes kiváltása a jellemző kérdés, a napelemes tetők miatt pedig az is, hogyan illeszkedik a fűtés a ház éves villamosenergia-mérlegébe. A napelem télen kevesebbet termel, ezért a téli fűtés áramának jelentős része ilyenkor is a hálózatból érkezik.

A családi házban a padló-, a mennyezet- és a falfűtés vegyesen tervezhető, emeletenként és helyiségenként eltérő megoldással. Ahol a fűtőfólia a szerkezetbe kerül: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.