Szigetelje az otthonát pályázati segítséggel!

Lezárult pályázat. A falak utólagos hőszigetelése a téli fűtési és a nyári hűtési költséget egyaránt mérsékli: az átvett cikk szerint kellő vastagságú szigeteléssel a fal hővesztesége akár 80%-kal kisebb lehet, ami a ház fűtési költségét akár a felére viheti le. A cikkben ismertetett társasházi „Otthon Melege” pályázat régen lezárult, arra ma nem lehet jelentkezni.

Az írás eredetileg a ma.hu oldalon jelent meg, a futofolia.hu blogján 2015-ös dátummal szerepelt. Az eredeti cikk címe és megjelenési napja az átvételből nem derül ki, ezért saját szavainkkal foglaljuk össze a tartalmát, és kiegészítjük azzal, ami ma a fűtés tervezésénél számít.

Miért a falak szigetelésével érdemes kezdeni?

A homlokzati fal a ház legnagyobb határoló felülete, ezért jellemzően ezen keresztül távozik a legtöbb hő. A szigetelés hatása nemcsak a számlán látszik: a jól szigetelt fal belső felülete télen nem hideg, nyáron pedig a meleg sem reked meg a lakásban.

A kérdés inkább az, milyen vastag szigetelés éri meg. A cikk írásakor a hazai gyakorlatban 7–10 cm volt a megszokott vastagság, miközben a szomszédos Ausztriában 15 cm fölött jártak, a szerb előírás pedig 12 cm-t követelt meg. Az akkori hazai szabály szerint, ha a tulajdonos pályázati pénzből szigetelt, egy hagyományos B30-as téglafalra legalább 14 cm polisztirolhab, a jobb hőszigetelő grafitos lapból pedig legalább 11 cm került.

A régi cikk a szigetelést befektetésként is bemutatta, és számszerű hozamot ígért. Ezt a számot kihagytuk, mert nem volt mögötte számítás vagy forrás; az biztos, hogy a megtakarítás mértéke a ház állapotán, a fűtési módon és az energiaárakon múlik.

Kik pályázhattak a társasházi kiíráson?

A cikkben ismertetett Otthon Melege-kiírás a korábbiaktól eltérően nemcsak panelházaknak szólt. A főbb feltételek – ma már csak történeti érdekességként:

• Kik indulhattak: legalább 5, legfeljebb 60 lakásos társasházak és lakásszövetkezetek, április 30-a után beadott pályázattal.
• Mennyi támogatás járt: az energetikai beruházás költségének legfeljebb 50%-a, vissza nem térítendő formában. A bruttó 10 milliárd forintos keretet a KSH adatai alapján, a régiók társasházszáma arányában osztották el; a cikk becslése szerint mintegy 20 000 lakás korszerűsítésére volt elég.
• Milyen épület: 1946 után épült, legkésőbb 2006. december 31-én kiadott építési engedélyű, távfűtéses, házközponti vagy lakásonként egyedi fűtésű lakóépület, amelyben a hőszabályozás és a hőmennyiségmérés már megoldott volt, vagy a projekt részeként megvalósult.
• Milyen eredményt kellett elérni: az épületnek egy előírt energetikai minősítési osztályba kellett jutnia, vagy ha azt már elérte, legalább két osztályt javulnia, megújuló energia alkalmazásával. Ilyen javulás csak érdemi vastagságú szigeteléssel volt elérhető.
• Kik jártak jól: a kiírás a komplex felújítást részesítette előnyben, de azok is pályázhattak, akik korábban már elvégeztek egy-egy részmunkát (nyílászárócsere, szigetelés, gépészet), és most vállalták a teljes korszerűsítést.

A cikk arra is figyelmeztetett, hogy a keret a hazai lakásállomány fél százalékát sem érte el, miközben az energetikailag nem megfelelő lakások aránya akkor 70% volt.

Mit jelent ez ma a fűtés tervezésénél?

A sorrend ma is ugyanaz: előbb a hőveszteséget érdemes csökkenteni, utána a fűtést méretezni. Egy utólag szigetelt házban kisebb fűtési teljesítmény is elég, ezért a fűtőfóliás rendszert a tényleges hőveszteséghez igazítjuk; ezt a helyszíni felmérésen mérjük fel, amely vásárlás esetén ingyenes. Ha a szigetelés a fűtéscsere után készül el, a korábban méretezett rendszer egy része feleslegessé válhat.

Új épületnél és a meglévő épület energiamegtakarítási célú felújításakor ma a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet írja elő, milyen hőszigetelő képességet kell elérniük a szerkezeteknek. A konkrét értékeket és azt, hogyan szigorodtak az évek során, a Szigorúbban szigetelünk című cikkünk foglalja össze.

A cikkben leírt pályázat lezárult. Hogy a mai lakossági felújítási programokban hogyan számít a fűtőfólia, azt a családi házak energetikai támogatásáról szóló cikkünk írja le; a fűtési rendszer beruházási költségéről a fűtőfólia árát bemutató oldalunkon olvashat.