Olcsóbban is megúszhatnánk a rezsit!

A rezsi csökkentése az épületnél kezdődik: egy 2015-ös cikk szerint a magyar háztartások energiakiadásainak nagyjából háromnegyedét a fűtés és a hűtés viszi el, a hő pedig nagyrészt a falakon, a tetőn és a padlón át távozik. Korszerű hőszigeteléssel a fűtésre fordított energia akár a felével is csökkenhet, és ez minden fűtési módnál – a fűtőfóliánál is – érvényes.

Mit írt a 2015-ös cikk?

A Piac&Profit 2015. március 6-án, az energiahatékonysági világnapon közölte az írást, amely főként a Knauf Insulation szigetelőanyag-gyártó szakembereinek adataira támaszkodott. A lényeg pontokba szedve:

• Nálunk a lakosság a nagy fogyasztó. A cikk szerint Magyarországon a teljes energiafelhasználás mintegy 32 százaléka jutott a háztartásokra. Az Eurostat akkori adatai szerint ez az arány Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában 20, az Egyesült Államokban 18 százalék volt.
• Négyzetméterre vetítve is sok. A hazai lakások fajlagosan 10 százalékkal több energiát használtak az uniós átlagnál, amit a szerzők az energetikailag elavult épületállománnyal magyaráztak.
• Hol megy el a hő? Egy átlagos családi háznál a veszteség 20–35 százaléka a falakon, 15–25 százaléka a tetőn, 10–15 százaléka a födémen és a padlón keresztül keletkezik.
• Mit hoz a szigetelés? A gyártó valós épületen végzett tesztje szerint a korszerű hőszigetelés után a fűtési költség – és vele a szén-dioxid-kibocsátás – akár 46 százalékkal is mérséklődhet.
• Vastagság és költség. A homlokzati szigetelés minden további centimétere falazattól függően 3–4 százalékkal csökkentheti az energiaigényt; egy ásványgyapot szigetelőrendszer ára a cikk becslése szerint átlagosan a ház értékének tizede.

A számok a cikk megjelenésekor voltak érvényesek – ilyen például az 52 százalékos hazai energiafüggőségi ráta vagy az évi nagyjából ötmillió tonna kőolaj-egyenértéknyi lakossági fogyasztás is. A megtakarítási arányok egy szigetelőanyag-gyártó saját méréséből származnak; egy konkrét háznál az eredmény ettől eltérhet.

Mit jelent ez egy fűtéskorszerűsítés előtt álló háznak?

Minden fűtési rendszer csak azt a hőt pótolja, amelyet az épület elveszít. Ugyanaz a fűtés egy jól szigetelt házban kevesebb energiát használ, mint egy szigeteletlenben – ez gázkazánra, hőszivattyúra és elektromos felületfűtésre egyaránt igaz. Ezért érdemes ebben a sorrendben gondolkodni:

• Először a hőveszteség. Szigeteletlen falaknál, tetőnél vagy födémnél a szigetelés gyakran többet számít a számlán, mint maga a fűtési mód cseréje.
• A fűtést a felújított állapotra méretezze. Ha a szigetelés a közeljövőben esedékes, a fűtési rendszert már a szigetelt ház hőigényére érdemes tervezni, különben feleslegesen nagy teljesítményű lesz.
• Csak ott fűtsön, ahol kell. Az elektromos fűtés helyiségenként szabályozható, így a ritkán használt szobákat nem kell ugyanolyan melegen tartani, mint a nappalit.

Hogy egy fűtőfóliás rendszer mennyi áramot használ, és ezt mennyire befolyásolja az épület állapota, a fűtőfólia fogyasztásáról szóló oldalunk mutatja be. A mindennapi szokásokon múló megtakarításokat a tíz fűtési tippet összegyűjtő cikkünk tárgyalja; azt pedig, hogy szigeteletlen épületben megéri-e a távollét idejére visszavenni a fűtést, a Hogyan spórolhatunk? című írásunk.