Szigorúbban szigetelünk

2015. január 1-jétől szigorúbb hőszigetelési követelmény vonatkozott az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati pénzből, illetve központi költségvetési támogatással épülő és felújított épületekre: a homlokzati fal hőátbocsátási tényezője 0,45 helyett legfeljebb 0,24, a lapostetőé 0,25 helyett 0,17, a talajon fekvő padlóé 0,5 helyett 0,3 W/m2K lehetett. Ugyanezek a követelményértékek szerepelnek ma a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben is – a padlóé új épületekre.

Az összefoglaló egy átvett cikken alapul, amely a futofolia.hu blogján 2016-ban jelent meg; forrása az Energiainfo volt, amely a Knauf Insulation szigetelőanyag-gyártó szakembereire hivatkozott. A gyártói becsléseket ezért a cikk akkori állításaként, dátummal közöljük.

Mi változott 2015-ben?

Az U-érték (hőátbocsátási tényező) azt adja meg, mennyi hő áramlik át a szerkezet 1 m2-nyi felületén 1 másodperc alatt, ha a belső és a külső hőmérséklet között 1 ºC a különbség. Minél kisebb, annál jobban tartja a meleget a szerkezet. A 2015-ös módosítás a következő követelményeket vezette be:

A szabály akkor nem az épület típusához, hanem a pénz forrásához kötődött. Kötelező volt minden olyan építésnél és felújításnál, amelyet energiamegtakarítási célú támogatásból finanszíroztak – így iskoláknál, óvodáknál, bölcsődéknél, kormányzati és önkormányzati irodaházaknál, szociális intézményeknél, művelődési házaknál és a panelprogramban felújított tömbházaknál. A cikk szerint 2018. január 1-jétől a saját pénzből épülő és felújított épületekre is kiterjedt.

Milyen vastag szigetelés kellett hozzá?

A szükséges vastagság a fal szerkezetén, korán és vastagságán múlik. A Knauf Insulation akkori számításai szerint:

• az addig szokásos 8–10 cm helyett falszerkezettől függően legalább 15–20 cm szigetelőanyag kellett;
• üreges falazóelemekből épült homlokzatnál jellemzően 10 cm is elég volt a 0,24-es értékhez;
• egy B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült fal U-értéke szigetelés nélkül kb. 1,45, 10 cm szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K volt, így ennél 15–20 cm szigetelésre volt szükség;
• a homlokzati szigetelés minden további 1 cm-e 3–4 százalékos energiamegtakarítást hozott.

A gyártó elemzése szerint egy átlagos magyar épület fűtési hőjének 20–35%-a a falakon, 15–20%-a a tetőn, 10–25%-a a nyílászárókon, 10–15%-a a födémen és a padlón keresztül távozott. A cikk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adataira hivatkozva mintegy 12 000 állami tulajdonú épületről írt, amelyek közül 2020-ig mintegy 2400 felújítását tűzte ki célul a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia; ezek 70–80%-a energetikailag rossz állapotú volt, fűtési energiájuk 40–50%-a gyakorlatilag az utcát fűtötte. A családi házakra a gyártó akkori becslése még borúsabb volt: a 2,85 millió hazai családi háznak csak 10,7%-át, kb. 313 000 épületet tartotta energetikailag korszerűnek.

Hol állt Magyarország Európában?

A 0,24-es homlokzati érték akkor uniós összevetésben is szigorúnak számított. A cikk szerint Szlovákiában 0,32, Romániában 0,56, Ausztriában 0,35, Németországban 0,28 W/m2K volt a homlokzati követelmény, a legszigorúbb pedig Skandináviában: Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K.

Mi érvényes ma?

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november 1-jén lépett hatályba. Az 1. melléklete ma is 0,24 W/m2K-t ír elő homlokzati falra, 0,17-et lapostetőre és 0,3-at új épület talajon fekvő padlójára. Ezeket új épületnél, valamint a meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeteinél kell teljesíteni; a rendelet ezt nem köti támogatáshoz.

A fűtés szempontjából ez azt jelenti, hogy egy mai követelmények szerint szigetelt háznak lényegesen kisebb a hőigénye, mint egy szigeteletlen régi épületnek, ezért a fűtést is kisebb teljesítményre lehet méretezni. Fűtőfóliánál a beépítendő teljesítményt a helyiségek hőveszteségéből számoljuk, így a szigetelés állapota a helyszíni felmérés egyik első kérdése; a felmérés vásárlás esetén ingyenes. A várható áramfogyasztásról a fogyasztásról szóló oldalunk ad képet, a falszigetelés hasznáról és egy korábbi társasházi pályázatról pedig a Szigetelje az otthonát pályázati segítséggel! című cikkünk ír.