Közel nulla energiaigényű épület (KNE) – a követelmények érthetően

A közel nulla energiaigényű épület követelmények a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben szerepelnek: közel nulla energiaigényű az az épület, amely megfelel a rendelet 1. és 2. mellékletének. Új lakóépületnél ez négy dolgot jelent: szerkezetenkénti hőátbocsátási tényezőket, az épület alakjától függő fajlagos hőveszteség-tényezőt, legfeljebb 76 kWh/m²év nem megújuló primerenergia-igényt és legfeljebb 20 kg/m²év szén-dioxid-kibocsátást.

A rendelet nem ír elő konkrét fűtési módot, és a hatályos 2. mellékletben nincs külön százalékos megújulóenergia-arány sem: a megújuló energia a súlyozó tényezőkön keresztül, a primerenergia- és a CO₂-mutatót javítva számít. Az alábbiakban ezt bontjuk ki érthetően.

A KNE fogalma a 9/2023. ÉKM rendeletben

A rendelet 2. § 30. pontja szerint közel nulla energiaigényű épület „az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő épület”. A 3. § (2) bekezdése alapján új épület létesítésekor ezeknek kell megfelelni – vagyis ma minden új lakóépület KNE-követelményszinten épül.

• Mióta? A rendelet 2023. november 1-jén lépett hatályba. A 10. § szerint az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél a 2023. október 31-ét követően bejelentett, engedélyköteles építkezéseknél az azt követően kérelmezett építési tevékenységre kell alkalmazni.
• Mire nem vonatkozik? A műemlékre és a helyi védett épületre (és elemeire) akkor nem, ha a követelmény betartása a védett értéket megváltoztatná (1. § (2)).
• Hogyan igazolják? Az energetikai számítással a tervezés során, a végén pedig energetikai tanúsítvánnyal: a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint új épületnél a használatbavételi eljárás iránti kérelemmel egy időben az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatni. Erről az energetikai tanúsítvány készítése cikkünk szól.

A négy követelményszint: U-értékek, fajlagos hőveszteség, primerenergia, CO₂

1. Szerkezetenkénti hőátbocsátási tényezők (1. melléklet)

Minden határoló szerkezetnek külön is meg kell felelnie. Néhány fontos érték (W/m²K):

Szerkezet	U követelmény, W/m²K
Homlokzati fal	0,24
Lapostető; padlás alatti födém; fűtött tetőteret határoló szerkezet	0,17
Fa vagy PVC keretes homlokzati ablak (> 0,5 m²)	1,1
Fém keretes homlokzati ablak (> 0,5 m²)	1,4
Talajon fekvő padló (új épületnél); lábazati fal	0,3
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,4

Ugyanitt van a nyári hővédelem követelménye és az épülettechnikai előírások, például hogy új épületben minden 12 m²-nél nagyobb helyiségben önállóan szabályozható legyen a hőmérséklet, és 100 m²-nél nagyobb, egy rendszerről ellátott alapterületnél központi időjárásfüggő szabályozás kell.

2. Fajlagos hőveszteség-tényező (2. melléklet 1. pont)

Ez az egész épületburok hőveszteségét méri egységnyi fűtött térfogatra és fokra (W/m³K). A megengedett érték az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányától (A/V) függ: A/V ≤ 0,3 esetén 0,14 W/m³K, A/V ≥ 1,3 esetén 0,37 W/m³K, a kettő között qm = 0,071 + 0,23 · (A/V). Egy A/V = 0,7 arányú, tagolt családi háznál például 0,071 + 0,161 = 0,232 W/m³K a határ. Minél tagoltabb a ház, annál nagyobb az A/V – a képlet ezt részben kompenzálja, de a tagolt forma így is több szigetelést kíván. Az épület hőveszteségének kiszámítását az épület hőveszteség-számításáról szóló cikkünk mutatja be.

3. Összesített energetikai jellemző (2. melléklet 2. pont)

Az épület fajlagos, nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egy négyzetméterre és egy évre. Lakó és szállás jellegű épületnél a követelmény a referenciaépület értékének 0,8-szorosa, azaz 76 kWh/m²év, a világítási energiaigény nélkül. Más rendeltetésnél a referenciaépület értékének 80%-a.

4. Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (2. melléklet 3. pont)

Lakóépületnél legfeljebb 20 kg/m²év, szintén a világítás nélkül; más rendeltetésnél a referenciaépület értékének 80%-a.

Új épület vs. felújítás: mi kötelező mikor?

A 3. § a beavatkozás nagysága szerint lépcsőzi a követelményeket:

Eset	Mit kell teljesíteni?
Új épület	1. és 2. melléklet: a KNE-szint teljes egészében
Bővítés vagy energiamegtakarítási célú felújítás	az érintett szerkezeteknek az 1. melléklet 1–2. pontja (U-értékek, nyári hővédelem), az érintett gépészetnek az 1. melléklet 3. pontja
Jelentős felújítás (a határoló szerkezetek legalább 25%-a érintett) vagy 100%-ot meghaladó bővítés	a fentiek és a 3. melléklet: lakóépületnél a fajlagos hőveszteség-tényező 0,18 és 0,52 W/m³K között, az összesített energetikai jellemző 110 és 150 kWh/m²év között, az A/V arány szerint
Földszintes ház padlás- vagy pincefödémének utólagos szigetelése, más korszerűsítés nélkül	nem minősül jelentős felújításnak; a szigetelt födémnek a 0,17 W/m²K-t kell teljesítenie

Új épületnél ezen felül a tervezési programban dokumentáltan vizsgálni kell az alternatív rendszerek (megújuló alapú decentralizált rendszer, kapcsolt termelés, táv- vagy tömbfűtés, hőszivattyú) alkalmazásának lehetőségét (5. § és 4. melléklet). A melléklet szerint az alternatív megoldás gazdaságossági szempontból akkor célszerű, ha az egyszerű megtérülési ideje tíz éven belül van.

A megújuló energia szerepe: honnan jön, és hogyan számít?

Sokan ma is egy rögzített „megújuló százalékot” keresnek a KNE-követelményben. A hatályos rendelet 2. mellékletében ilyen külön arány nincs: a megújuló energia úgy számít, hogy a számítás a végenergiát a 7. melléklet súlyozó tényezőivel szorozza, és a megújuló forrás nem megújuló tényezője kicsi vagy nulla.

Energiahordozó (7. melléklet)	f nren	f CO₂, g/kWh
Villamos energia (hálózatból)	2,3	455
Földgáz	1,1	297
Szilárd bio tüzelőanyag (általános eset)	0,6	40
Napenergia – PV villamos energia	0	74
Környezeti hő (geo-, aero-, hidrotermikus)	0	27

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha egy háztartás minden energiaigényét hálózati árammal fedezné, a 76 kWh/m²év-es keretbe a 2,3-as szorzó miatt nagyjából 33 kWh/m²év áram férne bele – ez durva felső becslés, a pontos számítás a tervező feladata. A CO₂-határ ugyanilyen logikával, 455 g/kWh-val számolva kb. 44 kWh/m²év hálózati áramot engedne – a tisztán hálózati árammal működő háznál tehát jellemzően a primerenergia-követelmény a szigorúbb, és ezen a napelem segít a legtöbbet. A megújuló forrás ezt a keretet tágítja: a hőszivattyúnál a környezetből felvett hő nem terheli a mutatót, a helyben termelt és felhasznált napelemes áramot pedig 0-s nem megújuló tényezővel kell figyelembe venni. A megújuló energia tehát jöhet:

• napelemből – a helyben termelt áram csökkenti a hálózatból vett, 2,3-as szorzójú áramot;
• hőszivattyúból – a környezeti hő része;
• biomasszából – a minősített tüzelőberendezéseknél a 7. melléklet még kedvezőbb tényezőt enged;
• napkollektorból – a termikus napenergia nem megújuló tényezője szintén 0.

Hogy egy háznak mekkora napelem kell, a hány kW napelem kell egy házhoz cikkünk számolja végig. A napelem és a fűtés kapcsolatáról a napelem oldalunkon is olvashat.

Gyakori félreértések

• „Csak hőszivattyúval lehet megfelelni.” Nem így van: a rendelet eredményt ír elő, nem technológiát. Egy 2025-ös projektünkben egy 97 m²-es új családi ház klímákkal, fűtőfóliával és hőszivattyús vízmelegítővel 67,86 kWh/m²év összesített energetikai jellemzővel és 17,53 kg/m²év CO₂-kibocsátással felelt meg; a számítás szerint 5 kW-os napelemmel csak fűtőfóliával is megfelelt volna. A részleteket az elektromos fűtés és lakhatási engedély esettanulmányunk mutatja be.
• „Az A+ besorolás a követelmény.” A tanúsítvány besorolása minősítés, a jogszabályi megfelelést a fenti mutatók döntik el.
• „Elég a jó gépészet.” Nem: az U-értékeket és a fajlagos hőveszteség-tényezőt a gépészettől függetlenül is teljesíteni kell. Gyenge burokkal a legjobb hőtermelő sem ad megfelelést.
• „A rendelet egy százalékos megújuló arányt ír elő.” A hatályos 2. mellékletben nincs ilyen külön arány; a megújuló a primerenergia- és a CO₂-mutatón keresztül számít.

A hőszivattyú és az infrafűtés költségeinek összevetése a 2026-os költség-összehasonlításunkban található.

Elektromos felületfűtés és napelem: a KNE-megfelelés egyik útja

Az infrafűtés (fűtőfólia) 1 kWh áramból 1 kWh hőt ad, a számításban pedig a hálózati áram 2,3-as szorzóval terhel. Ezért a tisztán elektromos fűtésnél két dolog dönt:

1. Kicsi hőigény. A jól szigetelt burok – amit az 1–2. követelményszint amúgy is előír – kevés fűtési kWh-t jelent, így kevés a súlyozott primerenergia is.
2. Saját megújuló termelés. A helyben termelt napelemes áram nem terheli a nem megújuló mutatót, ezért a fűtőfólia és a napelem együtt adhat megfelelést – ahogy az esettanulmány 5 kW-os változata is mutatta.

A helyiségenkénti termosztáttal szabályozott fűtőfólia a 12 m²-nél nagyobb helyiségekre előírt önálló hőmérséklet-szabályozás követelményéhez is jól illeszkedik. A megfelelést mindig az adott ház energetikai számítása igazolja – a fűtési koncepciót ezért a tervezés elején, az energetikussal együtt érdemes eldönteni.

Tervezői tipp: szerkezet először, gépészet utána

1. Forma és tájolás: a kompakt tömeg (kisebb A/V) könnyebben teljesíti a fajlagos hőveszteség-tényezőt.
2. Burok: a falak, a födém, a padló és az ablakok U-értékei – a hőhidakkal együtt.
3. Légtömörség és szellőzés: a rendelet szerint, ha a szellőzés nem nyílászáróval megoldott, szabályozott (elszívásos vagy hővisszanyerős) rendszer kell.
4. Fűtés és melegvíz: a hőigényhez méretezett rendszer, a súlyozó tényezők ismeretében.
5. Megújuló termelés: napelem vagy más forrás a maradék primerenergia-igény fedezésére.

Kérdések a tervezőnek és az energetikusnak

• Melyik szerkezet teljesíti szűkösen az U-követelményt, és mennyi tartalék van a fajlagos hőveszteség-tényezőben?
• Mekkora a számított összesített energetikai jellemző és CO₂-kibocsátás a 76 kWh/m²év, illetve 20 kg/m²év határhoz képest?
• Milyen fűtési, melegvíz- és szellőzési rendszerrel számolt, és mi változik, ha másik fűtési módot választok?
• Hány kW napelem kellene ahhoz, hogy a választott fűtéssel is legyen tartalék?
• Elkészült a 4. melléklet szerinti alternatívarendszer-vizsgálat?
• Ki és mikor állítja ki a használatbavételhez szükséges energetikai tanúsítványt?

A kivitelezés közbeni változtatásokra – más ablak, vékonyabb szigetelés, másik fűtés – külön figyeljen: mindegyik módosíthatja a számítás eredményét, ezért a változást az energetikussal újraszámoltatni érdemes, mielőtt a tanúsítvány készül.

Ha új házat tervez, és az energetikai számításba már az infrafűtést szeretné beépíteni, kérjen ajánlatot a tervek alapján.

Források

1. 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról – hatályos szöveg (Nemzeti Jogszabálytár) (megtekintve: 2026-10-05)
2. 9/2023. ÉKM rendelet 2. melléklet: A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei (PDF) (megtekintve: 2026-10-05)
3. 9/2023. ÉKM rendelet 3. melléklet: Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények (PDF) (megtekintve: 2026-10-05)
4. 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről – 35. § (energetikai tanúsítvány a használatbavételhez) (megtekintve: 2026-10-05)
5. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról (megtekintve: 2026-10-05)