Ablak hőátbocsátási tényező – Uw, Ug, követelmény és mit nézzen az ajánlaton

Az ablak hőátbocsátási tényezője (Uw) megmutatja, hány watt hő távozik egy négyzetméternyi ablakon minden fok hőmérséklet-különbség hatására – minél kisebb a szám, annál jobban szigetel az ablak. Új épületben és nyílászárócserénél a fa vagy PVC keretes homlokzati ablakra ma Uw ≤ 1,1 W/m²K a követelmény, fém keretesre 1,4 W/m²K, tetősík ablakra 1,3 W/m²K.

Az ajánlatokon azonban négy különböző szám szerepelhet, és nem mindegy, melyiket hasonlítja a követelményhez. Az alábbiakban sorra vesszük, mit jelentenek, mennyit tud egy régi kapcsolt gerébtokos ablak, mit ront a rossz beépítés, és miért érezzük hidegnek az ablak környékét.

Uw, Ug, Uf, Ψ – a négy szám jelentése

Az ablak nem egyetlen anyagból áll, ezért a hőátbocsátását részenként adják meg, majd egy képlettel összegzik. Az MSZ EN ISO 10077-1 szabvány szerinti összefüggés:

Uw = (Ag · Ug + Af · Uf + lg · Ψg) / (Ag + Af)

• Ug – az üvegezés hőátbocsátási tényezője, az üveg közepére. Ez a legszebb szám az ajánlaton, mert a keret és a perem hatását nem tartalmazza.
• Uf – a tok és a szárny (keret) hőátbocsátási tényezője. Az Af a keret vetületi felülete.
• Ψg (pszí) – az üvegperem vonalmenti hőátbocsátási tényezője W/mK-ben: a távtartó és az üveg szélének hőhídja, az lg peremhosszal szorozva számít be.
• Uw – az egész ablaké (w = window). A jogszabályi követelményt ehhez kell mérni.

Egy ÉMI-előadás szabványos tényezőkkel számolt példájában Uf = 1,1 W/m²K, Ug = 1,0 W/m²K és Ψ = 0,04 W/mK mellett az ablak Uw-értéke 1,13 W/m²K lett – vagyis rosszabb, mint az üvegé. Egy soproni egyetemi vizsgálatban egy 68 mm-es vörösfenyő ablak, a gyártó szerinti Ug = 1,1 W/m²K üvegezéssel, a szabványos számítással Uw = 1,51 W/m²K-t adott. A tanulság: az Ug-t soha ne hasonlítsa az ablakra vonatkozó követelményhez.

A képletből az is következik, hogy kisebb ablaknál – ahol a keret és a perem aránya nagyobb – ugyanazzal a profillal és üveggel rosszabb Uw adódik. Ezért kérdezze meg, milyen méretre vonatkozik a megadott érték.

Ablak hőátbocsátási tényező követelmény 2026-ban

A követelményeket a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklete adja meg. A homlokzati üvegezett nyílászárónál a 0,5 m²-nél nagyobb szerkezetekre vonatkozik, és a rendelet kifejezetten előírja, hogy a keret, az üvegezés és a távtartók hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A társított árnyékoló (redőny, spaletta) többlet-szigetelését az elemi követelmény ellenőrzésekor nem lehet beszámítani.

Szerkezet (9/2023. ÉKM r., 1. melléklet)	Követelményérték, W/m²K
Üvegezés	1,0
Különleges (akusztikai vagy biztonsági) üvegezés	1,2
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (> 0,5 m²)	1,1
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (> 0,5 m²)	1,4
Homlokzati üvegfal, függönyfal	1,4
Tetősík ablak (> 0,5 m²)	1,3
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,4

Fontos részlet: a rendelet 3. § (3) bekezdése szerint nemcsak az új házra vonatkozik. Meglévő épület energiamegtakarítási célú felújításánál az érintett szerkezetnek – így a kicserélt ablaknak – is meg kell felelnie az 1. melléklet követelményeinek. Egy ablakcserénél tehát fa vagy műanyag keretnél az 1,1 W/m²K a mérce. Az ablakon túli követelményekről a közel nulla energiaigényű épület követelményeiről szóló cikkünk ad áttekintést.

Nem csak az U számít: nyári hővédelem

Az 1. melléklet 2. pontja a nyári túlmelegedést is szabályozza. Ha az északitól legalább 45°-kal eltérő tájolású (vagy 45°-nál laposabb) üvegezett szerkezetek összfelülete meghaladja az épület hasznos alapterületének 8%-át, akkor az üvegezés és a hozzá társított árnyékoló együttes sugárzásátbocsátására is követelmény vonatkozik. Nagy déli és nyugati üvegfelületnél ezért az ajánlatban a g-értéket (napsugárzás-átbocsátás) és a külső árnyékolót is nézze meg: a télen jól szigetelő, de nyáron túlmelegedő szoba sem jó kompromisszum.

Régi gerébtokos és kapcsolt ablak vs. új: mekkora a különbség?

A régi ablakok hőátbocsátásáról sok túlzó szám kering. A BME és a műemlékvédelem szakembereinek számítása szerint a magyar kétrétegű (kapcsolt gerébtokos és pallótokos) fa ablakok jellemző hőátbocsátási tényezője Uw = 1,99–2,38 W/m²K, átlagosan 2,19 W/m²K; társított szerkezettel (redőnnyel, spalettával) átlagosan 1,83 W/m²K. A szakirodalomban ennél jóval szélesebb, 2,05–4,0 W/m²K közötti értékek is szerepelnek – részben azért, mert a régebbi „k-érték” a résen át beszivárgó levegő veszteségét is tartalmazta, a mai Uw viszont csak a hővezetést.

Ablak	Hőátbocsátási tényező	Forrás
Egyrétegű ablaküveg (régi, 1,2–3 mm)	Ug = 5,8 W/m²K	Szűts–Szalay–Lőrinczi
Régi kétrétegű fa ablak	Uw = 1,99–2,38 W/m²K	Szűts–Szalay–Lőrinczi
Régi kétrétegű fa ablak árnyékolóval	átlagosan 1,83 W/m²K	Szűts–Szalay–Lőrinczi
Ablak a régi, 1985-ös követelmény szerint	k ≤ 3,0 W/m²K	Papp Imre (ÉMI)
Új fa/PVC ablak, mai követelmény	Uw ≤ 1,1 W/m²K	9/2023. ÉKM r.

Ha egy átlagos régi kétrétegű ablakot (2,19 W/m²K) követelménynek éppen megfelelő új ablakra (1,1 W/m²K) cserél, a hővezetéses veszteség nagyjából a felére csökken. A régi ablak legnagyobb gyengéje azonban gyakran nem a hővezetés, hanem a légzárás: a tömítetlen tok-szárny csatlakozáson beszivárgó levegő külön veszteség, amit az Uw nem mutat. Ezért felújításkor a csere mellett a régi ablak szakszerű felújítása és tömítése is reális lehetőség – műemléki vagy helyi védett épületnél gyakran ez az egyetlen. Hogy két- vagy háromrétegű üvegezést érdemes-e választani, a 2 vagy 3 rétegű üvegezés cikkünk részletezi.

Felújítás vagy csere? A döntéshez néhány gyors szempont:

• A faanyag állapota: ép, korhadásmentes tok és szárny esetén a felújítás (tömítés, üvegcsere a belső szárnyban, mázolás) is javíthat sokat.
• Védettség: műemléki vagy helyi védett épületnél a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az elemekre, ahol a követelmény a védett értéket sértené – ilyenkor a felújítás az elsődleges út.
• Légzárás: ha a fő probléma a huzat, a tömítés olcsóbb első lépés lehet, mint a csere.
• Cél-U-érték: ha energetikai felújításként cserél, az új ablaknak a követelményt teljesítenie kell.

A beépítés is számít: hőhíd a tok körül

Az ablak Uw-értéke a laborban, a falba építés nélkül értendő. A falhoz csatlakozásnál keletkező veszteséget a rendelet csatlakozási hőhídnak nevezi – ez az épület számításában külön tag, és a kivitelezés minősége dönti el. A soproni kutatás is kiemeli, hogy az ablakok hőátbocsátását az üvegezés és a keret mellett a beépítés módja is befolyásolja, a lehűlt felületek környezetében pedig páralecsapódás és penész indulhat.

A jó beépítés szempontjai:

• A tok helye: utólagos homlokzati szigetelésnél a legkedvezőbb, ha a tok a hőszigetelés síkjához közel kerül, vagy a szigetelést ráfordítják a tokra (káva- és szemöldökszigetelés).
• Légzárás belül, vízzárás kívül: a tok és a fal közötti hézag belső oldalán légzáró, külső oldalán csapóeső ellen védő, de páraáteresztő lezárás kell – a habarcs vagy a puszta szerelőhab erre nem elég.
• Párkány és könyöklő: a fém könyöklő alatt is legyen hőszigetelés, különben a parapet sávja hideg marad.

A beépítés minősége utólag is ellenőrizhető: hideg, szeles napon a hőkamerás felvétel és a légtömörség-mérés megmutatja, hol hűl le a káva vagy hol szivárog be a levegő a tok mellett. Új háznál ezt érdemes még a belső burkolás előtt elvégeztetni, amikor a javítás egyszerű.

A hőhidak felismeréséről és javításáról a hőhíd megszüntetése cikkünkben írtunk részletesen.

Hőérzet az ablak mellett: felületi hőmérséklet és sugárzás

Az ablak a lakás leghidegebb belső felülete. A testünk a környező felületekkel sugárzással is hőt cserél, ezért a hideg üveg előtt akkor is fázunk, ha a levegő 20 °C – ezt gyakran „huzatnak” gondoljuk. Az üveg belső felületének hőmérséklete egyszerűsítve így becsülhető: θsi = θi − U · Rsi · (θi − θe), ahol a függőleges üvegre a szabvány szerinti belső felületi hőátadási ellenállás Rsi = 0,13 m²K/W.

20 °C-os szobában és −5 °C-os külső hőmérsékletnél ez a következőt adja: egyrétegű üvegnél (5,8 W/m²K) kb. 1 °C, egy átlagos régi kétrétegű ablaknál (2,19 W/m²K, az egész ablakra) kb. 12,9 °C, egy Ug = 1,0 W/m²K üvegezésnél kb. 16,8 °C. A különbség nemcsak komfort: a hidegebb felületen hamarabb csapódik ki a pára.

Ablakcsere után: fűtés újraszámolása és infrafűtés az ablak előtt

Az ablakcsere két dolgot változtat meg egyszerre. Egyrészt csökken a ház hővesztesége, tehát a fűtési rendszer korábbi teljesítménye túlméretezetté válhat – érdemes a hőigényt újraszámolni, mielőtt új fűtést terveznek vagy a régit bővítik. Másrészt a jól záró új ablak mellett megszűnik a korábbi „természetes” résszellőzés, így a párát tudatos szellőztetéssel kell elvezetni. A nyílászárócsere utáni fűtésről és páralecsapódásról külön cikkünk szól.

A sugárzó fűtés itt kézzelfogható előnyt ad. Az infrafűtés elsősorban nem a levegőt, hanem a helyiség felületeit és a benne tartózkodókat melegíti – így működik. A mennyezetfűtés fűtőfóliája a gipszkarton mögül lefelé sugároz: a padlót, a bútorokat és az ablak előtti zónát is melegíti, így a hideg üvegfelület hatása kevésbé érződik, és a helyiség alacsonyabb léghőmérsékleten is komfortos. Hogy egy adott ház éves fogyasztása mekkora lesz, azt a hőveszteség dönti el – valós példák a fogyasztási oldalunkon.

Mit kérdezzen az ablakostól?

1. Mennyi az Uw, és milyen méretre? Ne az Ug-t fogadja el ablakértékként.
2. Mennyi külön az Ug és az Uf? Ebből látszik, a keret vagy az üveg a gyengébb pont.
3. Milyen a távtartó? A melegperemes távtartó a Ψg-t, vagyis a perem hőhídját csökkenti.
4. Van teljesítménynyilatkozat? Az ablakok termékszabványa az MSZ EN 14351-1; a hőátbocsátási tényező ennek egyik deklarált jellemzője.
5. Hová kerül a tok, és mivel zárják le a csatlakozást? Kérje leírva a belső légzáró és a külső vízzáró réteget.
6. Megfelel a csere a 9/2023. ÉKM rendeletnek? Fa/PVC keretnél Uw ≤ 1,1, fém keretnél ≤ 1,4, tetősík ablaknál ≤ 1,3 W/m²K.

Ha az ablakcsere mellett a fűtés korszerűsítésén is gondolkodik, a hőigényből indulunk ki: a méretezés alapja az új nyílászárókkal számolt hőveszteség – kérjen ajánlatot erre építve.

Források

1. 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról – hatályos szöveg, 1. melléklet (Nemzeti Jogszabálytár) (megtekintve: 2026-10-05)
2. Szűts László – Dr. Szalay Zsuzsa – Lőrinczi Zsuzsanna: Történeti ablakok hőtechnikai tulajdonságai, Megtérülő Épületenergetika, 2016 (megtekintve: 2026-10-05)
3. Elek László: Ablakszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározása a hőhídhatások figyelembevételével, Faipar, 2011/1 (megtekintve: 2026-10-05)
4. Papp Imre (ÉMI): Épület energiahatékonyság és a nyílászárók hőátbocsátási tényező követelményértékei, 2014 (megtekintve: 2026-10-05)