Elektromos fűtés és infrafűtés Nyírbogáton

Sok ötvenes évekbeli falusi házba a villanyt az építés után, egyszerű módon vezették be: falon kívül, szigetelőkön futó vagy vakolatba fektetett vezetékkel, néhány konnektorral és egy régi, olvadóbiztosítós elosztóval. Ez a hálózat a világításra és néhány háztartási gépre készült.

Elektromos fűtést ilyen hálózatra kötni nem szabad. A fűtés előtt a ház villamos hálózatát korszerűsíteni kell: új elosztó áramvédő kapcsolóval, érintésvédelem, és a fűtési köröknek saját, megfelelő keresztmetszetű vezeték. Mennyezetfűtésnél az új vezetékek a gipszkarton mögött, vésés nélkül futhatnak.

A régi, gerendás födémű házakban a mennyezet állapota sokat elárul. A hosszanti repedések a vakolat öregedésére utalhatnak, a helyenkénti megereszkedés vagy a friss, foltos beázásnyom viszont a gerendák vagy a tető gondjára. Ilyen jelek mellett a mennyezetre szerelés előtt a födémet a padlás felől is meg kell vizsgálni.

Ha a gerendák épek, a tartóváz rájuk rögzíthető, a régi mennyezet pedig mögötte maradhat. Ha javítás kell, az a fűtés előtt következik, a padlás felőli hőszigeteléssel együtt. A mennyezeti rendszer rétegrendjét a mennyezetfűtés oldal mutatja be.

Az ötvenes években sok házat vegyes anyagokból építettek: vályogtéglából, égetett téglából, néha egy falon belül is keverve, a sarkokat és a nyílások környékét téglával erősítve. A két anyag másként viselkedik a nedvesség és a hő szempontjából.

A fűtés tervezésénél ezért a falak nedvességét és állapotát is felmérjük. A vályogot tartalmazó falakra nem tervezünk falfűtést, és a párazáró burkolatot is kerüljük. A mennyezeti fűtőfólia a falak anyagától függetlenül alkalmazható, és a falak szabadon maradnak. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

Az ötvenes évekbeli házak eredeti ablakai jellemzően kapcsolt vagy egyszerű fa szerkezetek, gyakran vetemedett szárnyakkal és hiányos tömítéssel. Ezeken a hő és a hideg levegő egyaránt könnyen utat talál, és a szoba fűtési igényének jelentős része itt keletkezik.

A fűtés méretezése előtt ezért érdemes eldönteni, hogy az ablakokat tömítik, felújítják vagy cserélik. Ha a csere később várható, azt is jelezze a felmérésen: a fűtést úgy méretezzük, hogy az új ablakok után se legyen feleslegesen nagy, a termosztátok pedig a kisebb igényhez igazodnak. A tömítés már önmagában érezhetően csökkentheti a huzatot, és olcsóbb első lépés lehet, mint a teljes csere.

A sorrend itt eltér a gázkazános házakétól, mert a fűtés átállásáig a kályhák működnek. Első a villamos hálózat és a csatlakozás, mert enélkül nincs mire kötni a fűtést. Második a födém és a padlás szigetelése, harmadik az ablakok sorsa, negyedik a mennyezetfűtés szobánként.

A kályhák addig maradnak, amíg a szobájuk elektromos fűtése nem működik, és a munka a fűtési idényen kívülre időzíthető. Ha a teljes fűtéshez bővítés kell, azt a hálózati engedélyesnél már az első lépésnél érdemes igényelni. A felújítás általános szempontjait a régi ház felújítása oldal tartalmazza.

A környékbeli településeken, Encsencsen, Nyírvasváriban vagy Nyírgyulajon is sok hasonló korú, fával fűtött ház áll. Ezekben ugyanaz a kérdéssor dönt: milyen a villamos hálózat, milyen állapotban van a födém, és mennyi hőt engednek át az ablakok.

A felmérésen ezt a hármat nézzük meg először, és csak utána javasolunk fűtőfelületet és teljesítményt. A javaslatban a sorrendet is leírjuk, hogy a villanyszerelő, az ács és a fűtésszerelő munkája egymásra épüljön.