Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Isaszegen

A háború utáni években épült családi házak többnyire kis alapterületűek, egyszerű alaprajzúak voltak: két szoba, konyha, kamra, később hozzáépített fürdő. A falak tégla vagy vegyes falazatúak, helyenként vályogból, a födém fagerendás vagy korai vasbeton, a tető sátor- vagy nyeregtető, szigetelés nélkül. A fűtést eredetileg kályhák adták.

Az évtizedek alatt ezek a házak szinte mindig változtak: bővítés a kert felé, tetőtér-beépítés, gázkonvektor vagy kazán, új ablakok. Egy ilyen háznál ezért nem egyetlen épületről, hanem több, különböző korú és szerkezetű részről kell gondolkodni, és a fűtés tervezésénél ezt a felmérésen részenként rögzítjük.

Az ötvenes-hatvanas évekbeli házak eredeti villamos hálózatát néhány lámpára és kevés konnektorra tervezték. A vezetékek kis keresztmetszetűek, gyakran alumíniumból készültek, a régi szerelésekben sokszor nincs védővezető, és a biztosítéktábla olvadóbiztosítós. Az évek során a hálózatot sokan toldozták, ezért egy-egy körön ma a mosógép, a vízmelegítő és a konyhai gépek is osztoznak.

Elektromos fűtés erre a hálózatra nem köthető. A fűtési körök új, megfelelő keresztmetszetű rézvezetéket, védővezetőt, kismegszakítót és áramvédő kapcsolót kapnak. Mivel a falak és a mennyezet a fűtés szerelésekor úgyis nyitva vannak, a teljes hálózat cseréjét érdemes ugyanebben az ütemben elvégezni. A csatlakozás teljesítményét is ellenőrizzük, mert a régi bekötés ritkán elég a teljes elektromos fűtéshez.

A mennyezetfűtés a födém alá kerül, ezért a födém szerkezete és állapota alapvető kérdés. A fagerendás födémnél a gerendák végét és a falra fekvést nézzük meg, mert ott a legvalószínűbb a nedvesség okozta korhadás. A korai vasbeton födémeknél a repedéseket, a vasalás esetleges korrózióját és azt, hogy a rögzítés hová kerülhet biztonságosan.

A födém fölött az ötvenes évek házainál jellemzően nincs vagy csak jelképes a hőszigetelés. A padlás felőli szigetelés ezért a mennyezetfűtés elengedhetetlen része, és a régi háznál önmagában is a legnagyobb javulást hozza. A mennyezetfűtés rétegrendje a födém alá rögzített tartószerkezetből, a fűtőfóliából és a gipszkartonból áll.

Egy ötvenes évekbeli ház felújításánál a sorrend legalább annyit számít, mint az anyagok. A jól bevált menet:

• Tető és csapadékvíz: a beázó tető és a hiányos eresz minden későbbi munkát veszélyeztet.
• Födém és szigetelés: a gerendák javítása, a padlás felőli hőszigetelés.
• Villamos hálózat: új elosztó, új körök, a fűtési körök előkészítése.
• Fűtés: a fűtőfólia a gipszkarton vagy a burkolat előtt.
• Nyílászárók és burkolatok: a végén, a fűtéssel összehangolva.

Ha a sorrend felborul, például az új burkolat a hálózatcsere előtt készül el, a vésések miatt kétszer kell dolgozni. A felmérés után ezt az ütemezést a ház állapotához igazítva írjuk le.

A kert felé hozzáépített szoba vagy fürdő korszerűbb szerkezetű, gyakran betonaljzattal és szigeteltebb falakkal, a régi rész pedig az ötvenes évek állapotát tükrözi. A bővítésben a padló alatti fűtőfólia vagy fűtőszőnyeg jöhet szóba, a régi részben a mennyezet, de a szabályozás mindenhol azonos: helyiségenkénti termosztát, közös időprogramokkal.

A felmérést Isaszegen, valamint Pécelen, Valkón, Dányban vagy Nagytarcsán is a ház korának és bővítéseinek feltérképezésével kezdjük. A javaslatban részenként adjuk meg a fűtőfelületet és a felújítási sorrendet. A 4. generációs fűtőfóliánál vállalásunk: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.