Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Ibrányban

A fatüzelésű kályhában a tűz néhány óra alatt leég, ezért sok háztartásban lefekvés előtt szenet tesznek rá: a szén lassabban és tovább ég, és hajnalig tartja valamennyire a meleget. Ez a szokás a szenet a fa mellett is a házban tartja, a tárolásával, a porával és a több hamuval együtt.

A termosztátos elektromos fűtés éjjel is a beállított hőfokot tartja, tüzelő nélkül. A kályha este, amíg a család ébren van, fűthet, a termosztát ilyenkor visszafog, amikor a tűz leég, az elektromos rendszer átveszi a fűtést. Éjszakára szenet tenni így már nem szükséges.

A kályhától távol eső hálószobában vagy a hozzáépített helyiségben sokan hordozható, palackos PB-gázos hősugárzóval pótolják a meleget. A készülék gyorsan ad hőt, de a helyiség levegőjébe engedi az égésterméket és a vízgőzt, ezért rendszeres szellőztetést igényel, a palackot pedig cserélni és tárolni kell.

A falra vagy mennyezetre szerelt infrapanel ugyanebben a szobában égéstermék nélkül, termosztáttal szabályozva fűt. Nem kell palackot cserélni, és nem kell a szobát a készülék miatt szellőztetni. A vályogfalú helyiségben a páraterhelés csökkenése a falaknak is jót tesz.

Egy kályhás vályogszobában az állandó elektromos meleg forrása jellemzően a födém alsó síkja. Oda tartóváz kerül, a hővisszaverő réteg és a fűtőfólia, végül gipszkarton, a padlás felől pedig hőszigetelés. A falhoz és a padlóhoz nem kell nyúlni, ami a nedvességre érzékeny vályogháznál különösen fontos.

A kályha és a kémény közvetlen környezetében a fűtőfóliát nem vezetjük el, a kiosztást úgy tervezzük, hogy a meleg felületektől megfelelő távolság maradjon. A rétegrend részleteit a mennyezetfűtés oldal tartalmazza.

Gyakori kérés, hogy ha a kályha marad, az elektromos fűtés lehetne kisebb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kályha idővel egyre ritkábban ég: egy betegség, egy hosszabb távollét vagy egyszerűen a kényelem miatt. Ha az elektromos rendszer csak kiegészítésre készült, ilyenkor a ház hideg marad.

Ezért a fűtőfelületet és a teljesítményt a helyiség teljes hőigényére méretezzük. A termosztát gondoskodik arról, hogy amikor a kályha fűt, az elektromos rendszer ne dolgozzon feleslegesen. A villamos csatlakozást is ehhez a teljes igényhez kell igazítani. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

Az átállás szobánként is haladhat, és ezzel a tüzelő mennyisége is fokozatosan csökken. Az első évben a hálószoba és a fürdő kap elektromos fűtést, a család kevesebb szenet vesz, mert az éjszakai tüzelés megszűnik. A következő évben a többi szoba, és a kályha már csak alkalmanként ég.

A szén és a PB-palack beszerzése, tárolása így évről évre kisebb teher. A villamos csatlakozást és a lakáselosztót viszont már az első lépésnél a teljes házra tervezzük, hogy a következő szobák bekötése egyszerű legyen.

Ha a család idővel teljesen lemond a szilárd tüzelésről, a kályha elbontható, a kémény pedig a kéményseprő és a szakember tanácsa szerint lezárható vagy megszüntethető. A szénkamra vagy a pinceszakasz, ahol a tüzelő állt, más célra használható.

Az elektromos fűtés égéstermék nélkül működik, ezért kéményt, hamukezelést és a tüzelő tárolását sem igényli. A régi ház felújításának átfogó szempontjait a régi ház felújítása oldalon foglaltuk össze.