Elektromos fűtés és infrafűtés Budaörsön

A levegő-víz hőszivattyús fűtéshez kültéri egység, beltéri hidraulikai egység, gyakran puffertároló és melegvíztároló, valamint alacsony hőmérsékletű hőleadó kell: vizes padlófűtés, falfűtés vagy nagy felületű radiátor. Felújított háznál a meglévő radiátorok cseréje és a csővezeték átalakítása is a beruházás része lehet.

A sugárzó elektromos fűtésnél a hőleadó maga a fűtőfólia vagy az infrapanel, amelyet a helyiségenkénti termosztát szabályoz. Nincs vízkör, tároló és kültéri egység, a beruházás a fűtőelemekből, a termosztátokból és a villamos kiosztásból áll. A két rendszer bekerülése ezért nem csak összegben, hanem szerkezetben is különbözik: az egyiknél gépészet, a másiknál villamos szerelés a fő tétel.

A hőszivattyú egy egységnyi villamos energiából többszörös hőt ad le, a pontos arány a külső hőmérséklettől és az előremenő hőfoktól függ, a leghidegebb napokon kisebb. A sugárzó elektromos fűtés a felvett villamos energiát teljes egészében hővé alakítja, ezért ugyanakkora hőigényhez több áramot fogyaszt.

A H-tarifa kedvezményes áramára csak a külön mérővel ellátott hőszivattyús fűtés jogosult, fűtőfóliára és infrapanelre nem vehető igénybe. A fogyasztási különbséget ugyanakkor csökkenti a jó hőszigetelés, a helyiségenkénti szabályozás és a ritkán használt helyiségek alacsonyabb hőfoka. A számítást ezért nem általános értékekkel, hanem a konkrét ház hőveszteségével érdemes elvégezni; az összevetésről külön cikkünk is szól.

A hőszivattyú gépészeti rendszer: a kültéri egység ventilátora és kompresszora, a hűtőköri és vízoldali elemek rendszeres ellenőrzést igényelnek, a gyártói feltételek sokszor éves karbantartáshoz kötöttek. A kültéri egységnek hely kell a telken vagy a homlokzaton, és a sűrűn beépített utcákban a működési zaj a szomszéd telek felé is számít.

A fűtőfóliának nincs mozgó alkatrésze és nincs karbantartási igénye; a rendszer a burkolat vagy a gipszkarton mögött láthatatlan, helyet nem foglal. Cserébe a hűtést nem tudja ellátni, amit a levegő-víz hőszivattyú megfelelő hőleadóval képes. Aki nyári hűtést is szeretne, annak ezt a szempontot is mérlegelnie kell.

A két rendszer nem zárja ki egymást. Egy nagy, jól szigetelt budaörsi háznál gyakori, hogy a földszinti alapfűtést a hőszivattyú vizes padlófűtése adja, a fürdőszobák, a tetőtéri szobák vagy egy későbbi bővítés pedig elektromos fűtést kapnak. Így a hőszivattyús kört nem kell a ritkán használt vagy nehezen elérhető helyiségekig kiterjeszteni.

A fürdőben a T-Mat fűtőháló a burkolóragasztóba kerül, a tetőtérben a mennyezetfűtés a gipszkarton mögé. Mindegyik saját termosztáttal működik, és az átmeneti időszakban akkor is fűt, amikor a hőszivattyús kört még nem érdemes elindítani.

A távfűtéses vagy panelházi lakásban a hőszivattyú saját kültéri egységgel ritkán reális: a homlokzatra szerelés a társasház hozzájárulásához kötött, a lakás hőleadóit át kellene építeni. Itt a jellemző feladat egy hideg sarokszoba vagy a fürdő kiegészítő fűtése, bontás nélkül felszerelhető infrapanellel, saját termosztáttal.

A felmérést Budaörsön, a környékbeli Törökbálinton és Budakeszin, valamint a közeli Pátyon is a helyszínen végezzük, és ha a hőszivattyú a jobb választás, azt is megmondjuk. Elektromos fűtésnél a vállalásunk: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.