Laki László Kornél – luxus lakás építész

Laki László Kornél építész a luxus családi házaiba intelligens fűtőfóliát tervez, padló- vagy mennyezetfűtésként. A 2020-as interjúban elmondta, hogy a rendszer helyiségenként külön szabályozható, a nagy üvegablakok elé tett erősebb fólia megakadályozza a párásodást, és telefonról indítva gyorsan meleget ad – ő maga pedig inkább az alulról fűtés híve.

Az építész

Laki László Kornél eredetileg közgazdásznak készült. Az építészpályát – elmondása szerint édesanyja egyik álmát valóra váltva – 30 évesen kezdte; akkoriban ingatlanos cége volt, és úgy látta, jobb házakat tudna tervezni azoknál, amelyeket értékesített. Franciaországban végzett modern építész szakon, és saját elmondása szerint a francia Jacques Rougerie Alapítvány díjnyertes építésze: az alapítvány pályázatán egy általa „pillangó ház”-nak nevezett tervvel ért el díjat.

Stílusát lázadónak és maximalistának írja le: minimalista, mégis emberközeli házakat tervez, amelyek a lakókat összekötik a természettel, közben a telek megválasztása és a speciális árnyékolás védi a magánszférájukat. Gyakran megrendelő nélkül kezdi a munkát: elképzel egy házat egy adott telekre, több változatot is kidolgoz a realisztikus látványtervig, és csak utána keresi meg hozzá az építtetőt. „Nem akarok tucat házakat” – mondta.

Téglaház, környezettudatos gépészettel

Ügyfelei gyakran kérdezik, miért hagyományos szerkezetűek az általa tervezett luxusházak. Az interjú idején 18 éve vallotta, hogy házat téglából kell építeni – a budai régióban a földrengésbiztonság miatt vasbeton oszlopokkal kiegészítve. Az általa képviselt ház klímatéglából épül, és környezettudatos rendszer fűti és hűti; csak ilyen házak tervezését vállalja.

Milyen fűtést tervez egy luxus családi házba?

Házaikat intelligens fűtőfóliával látják el, padló- vagy mennyezetfűtésként. A technológiával az interjú előtt több mint 10 évvel, még külföldön találkozott: akkori házát egy betegség miatt ezzel a fűtéssel próbálta működtetni, és azt tapasztalta, hogy a rendszer nagyon komfortos, okosházként vezérelve pedig jól üzemeltethető.

Tapasztalata szerint az ügyfelek az elején kipróbálják, melyik helyiségben milyen hőmérsékletet szeretnének, utána legfeljebb pár fokot változtatnak, ha elmennek otthonról. A helyiségenkénti szabályozást hagyományos fűtési rendszerrel szerinte csak nagy bonyolultsággal és jelentős ráfordítással lehetne elérni, és akkor sem ilyen komforttal.

Fűtés a zuhanyzó, az ágy és az ablakok alatt

A fürdőszobában a zuhanyzó és a fürdőkád alá is betervezi a fűtést, és ezt mindenkinek javasolja, aki ilyen rendszert használ. Egy ügyfélnek pórusbeton falazóelemből (Ytong) felfalazott ágyat építettek; az asztalos készítette faszerkezet és a matrac alá is fűtőfólia került, hogy a hűvösre állított hálószobában se legyen hideg az ágy. Az ügyfél visszajelzése szerint ez nagyon bevált. A legtöbb házában az ablakoknál párnás ülőhely is van – oda is betették a fűtőfóliát.

A nagy üvegablakok elé általában erősebb fűtőfóliát tesznek le, így az ablakok nem párásodnak. Az építész szerint különösen hasznos, hogy a rendszer nemcsak a levegő, hanem a padló hőmérsékletét is érzékeli, és mindkettő beállítható: van, aki a padlóból szereti érezni a meleget, és van, aki csak egyenletes léghőmérsékletet szeretne. Ő maga a nappalijában felfűtéskor élvezi a padló melegét, utána átállítja a rendszert, hogy a háttérben, láthatatlanul tartsa a hőmérsékletet.

Alulról fűteni – és az ízületek kérdése

A mennyezetfűtést családi házban csak akkor választja, ha a padló burkolata ezt igényli; jobban szereti alulról fűteni a házakat. Gyakori ellenvetés, hogy a padlófűtés rossz az ízületeknek. Erre azt felelte: a korai vizes padlófűtésnél a padlóba tekert, egymástól nagy távolságra futó rézcsöveket 60–70 fokos vízzel fűtötték, és ezt a hőmérsékletet valóban nehéz volt elviselni; később műanyag csövekbe 30–40 fokos víz került. A fűtőfóliás rendszer a felület minden pontján fűt, gyorsan felfűti a házat, és elmondása szerint ügyfeleitől egyetlen meghibásodásról sem kapott visszajelzést.

Saját családjában is látta a különbséget: kisfia a fűtőfóliás házban sokkal szívesebben játszott a padlón, mint a hagyományos vízfűtéses rendszernél. Az intelligens infrafűtés és a vizes rendszer közti komfortkülönbséget szavakkal nehéz leírni – mondta –, a házaiba pedig az interjú idején már 14 éve nem tervezett gázfűtést. Azt is tapasztalja, hogy amióta fűtőfólia van a házában, a tárgyak – az ülőgarnitúra vagy az üvegasztal – sem hidegek a tapintásra, mert a sugárzó fűtés nem csak a levegőt melegíti.

Napelem és környezettudatosság

Az iroda minden házhoz napelemet tervez. A ház fűtésigényét – a család szokásait és a többi fogyasztót is figyelembe véve – villamosmérnökkel számíttatják ki, és a napelemes rendszert erre méretezik, nagyjából 10%-os ráhagyással. Az építész szerint ennek nem az anyagi megtakarítás a lényege – megrendelőinek a havi fűtésköltség kevésbé számít –, hanem hogy a sok üvegfelülettel a természet felé nyitott ház ne fosszilis energiával terhelje a környezetet.

Aki ma számol napelemmel, a friss elszámolási szabályokat vegye alapul. 2024. január 1. óta az új háztartási napelemes rendszereknél bruttó elszámolás van: a hálózatba táplált és a vételezett áramot külön számolják el. Szaldó elszámolásban csak a 2023 szeptemberéig igényelt, legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezett rendszerek maradhatnak, legfeljebb 10 évig. A napelem így is csökkentheti a fűtés áramköltségét, de téli fűtésnél számolni kell azzal, hogy a termelés éppen a legnagyobb hőigény idején a legkisebb.

Ügyfelei visszajelzése szerint a rendszer nemcsak komfortos, hanem praktikus is: a repülőről leszállva telefonon elindítják a fűtést, és hazaérve minden helyiségben az általuk beállított hőmérséklet fogadja őket.

Infrapanel, mennyezetfűtés, fűtőfólia: az építész összevetése

Az interjú idején (2020) a 3. generációs fűtőfóliával fűtött házaikról beszélt; ma a 4. generációs fűtőfóliát telepítjük. Saját házát korábban infrapanel rendszerrel fűtötte: először a hálószobában próbálta ki, aztán a nappaliban, végül az egész házat infrapanelekkel fűtötte. A mennyezetre szerelt panel – a mennyezetfűtés – alacsony belmagasságnál túl direkt volt számára, főleg az ágy fölött, pedig a szoba egésze kellemesen átmelegedett. Oldalfalon a panelt kellemesebbnek találta; gipszkarton mögé téve rosszabb hatásfokkal, de érezhetően fűtött.

A radiátorhoz képest azt tapasztalta, hogy a radiátor környezete nagyjából 1 méteren belül nagyon forró, és távolodva fokozatosan hűvösebb, az infrapanel viszont a közelében érezhetően meleg, utána egyenletesen fűti a szobát: a helyiség távoli részén is olyan volt a hőmérséklet, mint három méterre a paneltől. Infrapanellel fűtve hiányolta a napelemet, mert a fűtésköltségen is érezte, hogy költségcsökkentő rendszer kellene mellé.

A padlófűtés rendszerbe épített fűtőfóliánál azt emeli ki, hogy a bútorok szabadon elrendezhetők: ha az ügyfél utólag nagyobb szőnyeget terít le, ott a padlófűtés visszaveszi a hőmérsékletet, a többi felület pedig bőven ellátja a házat.

Van elég ereje a fűtőfóliának?

Az ügyfelek gyakran kételkednek, hogy a fűtőfólia fel tudja-e fűteni a házat. Az építész szerint nemcsak elég ereje van: padló- és levegőérzékelő nélkül, ügyetlen beállítással akár túl meleget is lehetne csinálni vele. A cél azonban az, hogy a rendszer jól beállítva, láthatatlanul működjön a háttérben, és utána alig kelljen hozzányúlni.

Ha Ön is fűtőfóliát tervez új házba vagy felújításhoz, a helyszíni felmérésen segítünk kiválasztani, hová kerüljön padló-, fal- vagy mennyezetfűtés, és hogyan legyen szabályozva.