Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Tótkomlóson

Egy 20 négyzetméteres, 3,5 méter belmagasságú szobában jóval több levegő van, mint ugyanakkora alapterületű, 2,6 méteres szobában. A levegőt melegítő fűtés ezt a nagyobb térfogatot tölti fel meleggel, és a meleg levegő a mennyezet alatt gyűlik össze. A fej magasságában és a padlón ezért hidegebb van, mint amit a termosztát a falon mér.

A sugárzó fűtésnél a hő a felületekről a felületekre jut: a mennyezetről a padlóra, a bútorokra és a falakra. A levegő ezektől melegszik fel másodlagosan. Ettől a magas szobában a hőérzet egyenletesebb, és ugyanaz a komfort alacsonyabb léghőmérséklet mellett is elérhető. A belmagasság a sugárzás útját hosszabbítja, de a mennyezet teljes felülete ezt ellensúlyozza.

A mennyezetfűtés a szoba közepét és a padlót fűti a legjobban, a falak menti sávot valamivel kevésbé. Egy régi, vastag, hideg falú szobában ezért a fal mellett ülő ember a hideg falfelület hatását is érzi. Ha a helyiség nagyon magas és a fal szigeteletlen, az ablak alatti vagy a külső falra szerelt infrapanel ezt a sávot célzottan melegíti.

A bútorok elhelyezése is számít. A mennyezetre szerelt fólia alatt ne legyen közvetlenül magas szekrény, mert az árnyékolja a padlót. A fűtőfelület kiosztásánál ezért a berendezést is figyelembe vesszük: a fólia a szabadon maradó mennyezetrészre kerül, a szekrények fölé nem.

A régi tótkomlósi házakban a mennyezet sokszor nádazott, vakolt, néhol díszítő tagozattal. Két út lehetséges. Az egyik, hogy az eredeti mennyezet alá, közvetlenül néhány centiméterrel lejjebb kerül a gipszkarton és mögötte a fűtőfólia – a belmagasság alig változik, a régi felület megmarad a gipszkarton mögött. A másik az álmennyezet: a mennyezetet 2,8–3 méterre süllyesztjük, így kisebb légtérfogatot kell fűteni.

Az álmennyezet a fűtési igényt csökkenti, de megváltoztatja a szoba arányait és az ablakok felső részét is elfedheti. Ahol a szoba karaktere fontos, a régi sík alatti fűtést javasoljuk, a mennyezetfűtés rétegrendjével és a padlás felőli hőszigeteléssel.

A régi utcai szobák nagy, kétrétegű fa ablakai karakteresek, de a hő rajtuk könnyebben távozik, és a hideg üvegfelület közelében a hőérzet romlik. Az ablakcsere nem minden háznál cél, sokan a régi ablakot felújítják: új tömítés, üvegezés, festés.

A fűtés tervezésénél ezt a helyzetet külön kezeljük. Ha az ablak marad, a mennyezetfűtés teljesítményét az ablakos oldalon nagyobbra vesszük, vagy az ablak melletti falra infrapanel kerül. Ha az ablakot cserélik, a méretezés kisebb lehet, de az új, jól záró ablak mellett a szellőztetésre is gondolni kell, különösen a vályogfalú szobákban.

Tótkomlóson a vármegyei átlagnál több lakás fűt árammal is. A régi hőtárolós kályhák és olajradiátorok a magas szobában ugyanazzal a gonddal küzdenek, mint a konvektor: a levegőt melegítik. A sugárzó fűtőfólia vagy infrapanel ugyanabból a villamos keretből egyenletesebb hőérzetet adhat, termosztáttal helyiségenként szabályozva.

A hőtárolós kályhák vezérelt, külön mérős bekötése a kiváltás után is megmaradhat, de a sugárzó fűtés jellemzően a nappali mérőre kerül. A felmérésen megnézzük, a meglévő bekötés mekkora teljesítményt bír, és a régi kályhák leszerelése után mi marad a mérőhelyen.

A környező Kardoskúton és Pusztaföldváron, valamint a Mezőkovácsházai járáshoz tartozó Kaszaperen és Végegyházán is sok a régi, magas szobás, vályogfalú parasztház és polgári ház. A tulajdonosok gyakran nem akarnak mindent egyszerre felújítani, és a ház karakterét is megőriznék.

A felmérésen ezért helyiségenként mérjük fel a belmagasságot, a mennyezet állapotát, a falak nedvességét és az ablakokat, és ennek alapján javasoljuk, melyik szobában mennyezet, melyikben infrapanel, és hol érdemes a padlót is bevonni. Orosháza és Mezőhegyes felé is ugyanígy dolgozunk.