Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Mezőkovácsházán

A korszak jellemző háza két szobából, konyhából és kamrából állt, vályog- vagy vegyes falazattal, fagerendás födémmel. A fürdőszoba sokszor csak később, a hatvanas-hetvenes években épült hozzá, téglából vagy blokkból, betonfödémmel. A gázt jellemzően a hetvenes-nyolcvanas években vezették be, és ekkor kerültek a falra a konvektorok is.

Egy ilyen házon belül tehát több korszak szerkezete találkozik. A régi szobák és a hozzáépített rész más rétegrendet, más hőszigetelést és más fűtőfelületet kívánhat. A felmérésen ezért nem az egész házra adunk egy megoldást, hanem helyiségenként írjuk fel, mi a fal, mi a födém, és hová kerülhet a fűtés.

A háború utáni házak eredeti villanyhálózata néhány világítási és dugaszolóaljzat-körre készült, sokszor védővezető nélkül, olvadóbiztosítós vagy régi kismegszakítós elosztóval. Az évtizedek alatt a hálózatot bővítették, toldották, és a mai állapot ritkán dokumentált.

A fűtést erre nem kötjük rá. Az elektromos fűtés előtt a villanyszerelő megvizsgálja a mérőhelyet, az elosztót és a meglévő köröket, és ha kell, érintésvédelmi mérést végez. A fűtőkörök ezután saját vezetéket, saját kismegszakítót és áram-védőkapcsolót kapnak, jellemzően egy új fűtési alelosztóban. A régi körök felújítása külön döntés, de ha a falak úgyis megnyílnak, érdemes ugyanabban az ütemben elvégezni.

A régi szobák födéme többnyire fagerendákra fektetett deszka, felül sár- vagy salakfeltöltéssel, alul nádazott, vakolt mennyezettel. Mielőtt a fűtőfólia a mennyezetre kerül, a padlás felől megnézzük a gerendák állapotát, a feltöltést és a nedvesedés nyomait. A beázás vagy a korhadás javítása mindig megelőzi a fűtést.

Ha a födém ép, a meglévő vakolt mennyezet alá lécváz és gipszkarton kerül, mögötte a fűtőfólia. A padlás felől elhelyezett hőszigetelés csökkenti a felfelé távozó hőt, ettől a szükséges fűtőteljesítmény is kisebb. A mennyezetfűtés néhány centiméteres rétegrenddel épül, így a belmagasság érdemben nem csökken.

A felújítás sorrendjét az határozza meg, melyik munka teszi tönkre a másikat. Egy ötvenes évekbeli háznál a jól bevált rend:

• tető és eresz: amíg beázik, a födém és a mennyezet nem újítható fel;
• villanyszerelés: vezetékek a falban és a mennyezeten, új elosztó;
• födém és padlás: gerendajavítás, hőszigetelés;
• fűtés: fűtőfólia a mennyezetre, termosztátok a falra;
• a konvektorok leszerelése, a falnyílások lezárása, a gázvezeték megszüntetése;
• vakolás, festés, burkolás.

A konvektorokat érdemes a fűtés beüzemelése utánig a helyükön hagyni, így az átmeneti időszakban sem marad hideg a ház. A régi falnyílás lezárása utólag egyszerű kőművesmunka.

A később épült fürdőszoba és konyha betonaljzata és tégla- vagy blokkfala más lehetőséget ad, mint a vályogfalú szobák. Ha a burkolat cserére kerül, a T-Mat fűtőháló a ragasztóba ágyazva a padlót temperálja; ha a padló marad, a mennyezetre vagy a falra szerelt, vizes helyiségbe alkalmas panel a megoldás.

A hozzáépítés gyakran a ház leghidegebb része, mert a födéme vékony betonlemez, szigetelés nélkül. Itt a fűtés méretezésénél a lapostető vagy a födém hőszigetelésével is számolunk, és ha a felújítás lehetővé teszi, azt javasoljuk először.

A Mezőkovácsházai járás falvaiban, Végegyházán, Kunágotán, Magyarbánhegyesen és Nagybánhegyesen is sok a háború utáni évtizedben épült, vegyes falazatú ház. A szerkezet és a sorrend itt is ugyanaz: villamos hálózat, födém, fűtés, burkolat.

A városban lévő kisebb panelos és társasházi lakásállomány más feladat. Ott nincs födémfelújítás és vályogfal, a hideg szobába vagy a fürdőbe bontás nélkül felszerelhető infrapanel vagy a burkolatcsere alá tett fűtés a jellemző kérés. A felmérésen mindkét esetben a helyiségek hőigényéből indulunk ki.