Elektromos fűtés és infrafűtés Téten

A fatüzelés költségét általában a tűzifa árával mérik, a valódi terhet azonban a munka adja. A fát egy-két évvel korábban be kell szerezni, felhasogatni és száraz helyen tárolni, hogy jól égjen. Télen naponta be kell hordani a kályhákhoz, reggel és este begyújtani, közben rakni rá, és a hamut kihordani. Ha a család egész nap dolgozik, hazaérve hideg a ház, és a felfűtés órákig tart.

A termosztátos elektromos fűtés ezt a napirendet megfordítja. A beállított hőfokot folyamatosan tartja, reggelre és hazaérkezésre program szerint felfűt, és nincs tüzelőanyag, amelyet mozgatni kellene. A kályhába ezután csak akkor kerül fa, amikor a család kedvéből gyújt be.

Az átállás nem jelenti a cserépkályha vagy a kandalló elbontását. Ahol a kályha megmarad, ott a fűtőfólia a helyiség alapfűtése lesz, a tűz pedig kiegészítés: amíg a kályha melegít, a termosztát magasabb hőmérsékletet mér, és az elektromos fűtés ritkábban kapcsol. Egy hosszabb áramszünetnél vagy különösen hideg napon a kályha továbbra is használható.

A megmaradó kályha kéménye viszont karbantartást igényel, ezért érdemes eldönteni, melyik kályha marad és melyik bontható el. A többi helyiségben a kémény lezárható, ami a huzat miatti hőveszteséget is csökkenti.

15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

A kályhás házban nincs központi fűtés, ezért az elektromos rendszer is helyiségenként épül fel, és az ütemezés szabadon alakítható. Egy bevált sorrend:

• Fürdőszoba: itt a legkellemetlenebb a reggeli hideg; a burkolat alá fűtőszőnyeg, a mennyezetre vagy falra vizes helyiségbe alkalmas infrapanel kerülhet.
• Hálószobák és gyerekszoba: éjszakára alacsonyabb, reggelre magasabb hőfokkal programozva.
• Konyha és nappali: ha itt áll a megtartott kályha, ez lehet az utolsó ütem.

A villamos elosztót már az első helyiségnél a teljes ház végállapotára tervezzük, így a későbbi ütemek nem igényelnek új bontást.

A régi, fával fűtött házak egy része nem a falon, hanem a használaton kívüli kéményen és a szigeteletlen födémen át veszíti a legtöbb hőt. A nyitott kéményjárat akkor is húz, amikor nem ég tűz, ezért a már nem használt kályhák kéménye lezárandó, a padlásfödém pedig a mennyezetfűtés beépítésével egy lépésben szigetelhető.

A városban a házak kisebb része vályogfalú. Nedves vályogfalra nem szerelünk fűtőfóliát, mert a fal állapotát előbb rendbe kell tenni. Az ilyen házakban a mennyezet a biztonságos fűtőfelület, a fal pedig a lábazat szigetelése és kiszáradása után kerülhet sorra. A felújítás sorrendjéről a régi ház felújítása oldalon írtunk részletesen.

A fogyasztást nem a ház alapterülete, hanem a hővesztesége és a használat dönti el: hány helyiséget, milyen hőfokon és mennyi ideig fűtenek. Egy szigeteletlen, régi ház igénye akár többszöröse lehet egy azonos méretű, szigetelt háznak. Ha a kályha kiegészítő hőforrásként megmarad, az elektromos fűtés fogyasztása ennek arányában csökken.

A felmérés után helyiségenként becsüljük a várható fogyasztást, a meglévő és a tervezett szigetelés szerint. Aki napelemet is tervez, annak érdemes tudnia, hogy a téli fűtést ma nem a nyári termelés fedezi, a napelem az éves villanyszámlát csökkenti. A becslés módszerét a fogyasztási oldalunkon írtuk le.

Téten és a környező településeken, Gyarmaton, Mórichidán vagy Rábaszentmiklóson a bejáráson minden kályhás helyiséget végignézünk: a kémény és a födém állapotát, a falak nedvességét, a villamos bekötést és azt, melyik kályha marad használatban. Ebből írásos javaslat készül helyiségenként, az ütemek sorrendjével.

Mennyezet- és padlófűtést fából készült épületben is kiépítettünk: a balatonfenyvesi modulház beszámolója azt mutatja, hogyan kerül a fűtőfólia a könnyűszerkezet burkolata mögé. A helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes.