Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Lőrinciben

A háború utáni évtizedek egyszerű házai eredetileg sokszor fürdőszoba nélkül készültek: szoba, konyha, kamra, a tisztálkodás a konyhában vagy egy melléképületben történt. A fürdőt, a WC-t és gyakran egy újabb szobát később építették hozzá, más anyagból, más födémmel, néha alacsonyabb szinten.

Ez a fűtés tervezésénél azt jelenti, hogy egy házon belül két-három különböző szerkezetű rész van. A régi szobák födémje fagerendás vagy korai vasbeton, a bővítésé gyakran lapostető vagy egyszerű födém, amely a leggyorsabban hűl. A hőveszteséget ezért részenként számoljuk, és a fürdőbe, amely a legtöbbször a hozzáépítésben van, a gyors felfűtés miatt magasabb teljesítményt tervezünk.

Az ötvenes-hatvanas évekbeli házak eredeti villamos hálózatában sokszor nincs külön védővezető, a konnektorok földelés nélküliek, a biztosítéktábla olvadóbiztosítós, áramvédő kapcsoló nincs. Ez a mai háztartási gépek mellett is kockázat, az elektromos fűtéshez pedig egyáltalán nem megfelelő.

A fűtés előtt ezért a hálózat érintésvédelmét rendezni kell: új elosztó áramvédő kapcsolóval, védővezetős körök, a fűtési körök saját kismegszakítóval. A régi, kéteres vezetékeket célszerű a teljes házban cserélni, mert a falak a födémszigetelés és a mennyezetfűtés idején úgyis részben nyitva vannak. A felújítás végén érintésvédelmi mérés igazolja, hogy a hálózat megfelel.

A régi lőrinci házak falai sokszor vékonyabbak, mint a későbbi korok házaié, az ablakok kicsik, a nyílászárók régiek. A hő mégis legnagyobb részben a szigeteletlen födémen és a bővítés lapostetején át távozik, a padlás felé. A kis ablakfelület a hőveszteség szempontjából előny, a vékony fal viszont hátrány.

A felújítás sorrendjében ezért a födém szigetelése áll az első helyen, utána a nyílászárók cseréje vagy javítása, és ha a keret engedi, a homlokzat hőszigetelése. A fűtést a szigetelés utáni állapotra méretezzük. Ha a homlokzati szigetelés későbbre marad, a javaslatban a két állapot közti különbséget is megadjuk, hogy a helyiségenkénti termosztátok beállítása ehhez igazodjon.

Az egyszerű háború utáni házak belmagassága a régi polgári házakénál alacsonyabb, ezért a mennyezetfűtés gipszkarton rendszerének vastagságát minden helyiségben előre megmérjük. A tartószerkezet, a fűtőfólia és a borítás együtt néhány centimétert vesz el, ami a legtöbb helyiségben belefér, de egy alacsony bővítésben vagy a fürdőben számítani kell rá.

Alacsony mennyezetnél a fűtőfólia teljesítményét úgy választjuk meg, hogy a felületi hőmérséklet kellemes maradjon, és a hő egyenletesen oszoljon el. Ahol a belmagasság nem engedi a gipszkarton rendszert, a padló alatti fűtés vagy a falra szerelt infrapanel jöhet szóba. A választást helyiségenként a felmérés után rögzítjük.

Egy kis alapterületű ház villamos hálózatának cseréje, a födém szigetelése és a mennyezetfűtés jó szervezéssel egyetlen nyár alatt elvégezhető, a fűtési idény előtt. Ennek feltétele, hogy a csatlakozás bővítésének igénylése tavasszal elinduljon, a szakágak, a villanyszerelő, a szigetelő, a gipszkartonos és mi, egymás után, egyeztetett ütemben dolgozzanak.

A felmérést Lőrinciben, valamint Petőfibányán, Zagyvaszántón, Hereden vagy Apcon tavasszal érdemes kérni, hogy az ütemterv elkészülhessen. A szerelt fűtőmezőket a borítás előtt hőkamerával ellenőrizzük. A 4. generációs fűtőfóliánál vállalásunk: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.