Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Gyöngyöspatán

A borvidéki háztartásokban a tűzifa mellett a szőlő metszésekor keletkező venyige is fűtőanyag. Ez a hagyomány takarékos, de munkás: a venyigét össze kell gyűjteni, kötegelni, szárítani és tárolni, és gyorsan ég, ezért a kályhát sűrűn kell táplálni. A tűzifát is be kell szerezni, felaprítani és behordani, a hamut pedig kihordani.

Ahogy a család tagjai idősebbek lesznek, vagy a szőlőművelés háttérbe szorul, ez a munka egyre nagyobb terhet jelent. A termosztátos elektromos fűtés nem kényszeríti a családot a hagyomány feladására, de leveszi a napi kötelezettséget: a kályhát akkor gyújtják be, amikor kedvük van hozzá, nem akkor, amikor a ház kihűlt.

A fatüzelés legkellemetlenebb órája a hajnal, amikor az esti tűz már kialudt, a szobák lehűltek, és a begyújtás után még egy óra, mire a meleg érezhető. A termosztáttal szabályozott elektromos fűtés időprogramja éppen erre az órára állítható: ébredés előtt felfűti a hálószobát és a fürdőt, a konyhában pedig a reggeli készülődés idejére melegít.

Napközben, amikor a család a szőlőben, a munkahelyén vagy a faluban van, a ház alacsonyabb hőfokon temperál, este pedig a hazaérkezés idejére melegszik. Ha valaki begyújt, a termosztát érzékeli a kályha melegét, és az elektromos fűtés visszafogja magát. A régi, helyiségenként fűtött házakban az alapfűtés helye jellemzően a mennyezet, a födém szigetelésével.

A gyöngyöspatai házak egy része a lejtőbe épült, a lakószint alatt pincével, amely a bor és a termés tárolására szolgál. A pince fölötti szobák padlója télen hideg, a kályha melege a padlót alig éri el, és a pince hűvös, egyenletes klímáját a legtöbb gazda nem szeretné megváltoztatni.

A mennyezetfűtés ebben a helyzetben előnyös: a szoba felől fűt, a padlót sugárzással melegíti, és a pince hőmérsékletét alig befolyásolja. Ha a szoba padlója felújításra kerül, a burkolat alá tervezett hőszigetelés és fűtés is szóba jöhet, a pince feletti födém állapotának ellenőrzése után. A borospince mennyezetét csak akkor szigeteljük, ha a család ezt kéri.

A régi gyöngyöspatai házakban a kemence, a cserépkályha és a konyhai sparhelt nemcsak fűtés, hanem a ház hangulatának és a főzési hagyománynak is része. Az elektromos alapfűtés mellett ezek megmaradhatnak: a kemencében ünnepekkor lehet sütni, a sparhelten főzni, a cserépkályha a hideg hétvégéken melegít.

A megtartott tüzelőberendezések kéményét továbbra is rendszeresen ellenőriztetni kell. A tartalék hőforrásnak gyakorlati haszna is van: áramszünet idején az elektromos fűtés nem működik, a kályha viszont igen. Azokat a kályhákat, amelyeket a család már nem használ, el lehet bontani, a kéményüket pedig megszüntetni vagy lezárni.

A régi házak villamos bekötése a kályhás fűtés mellett sosem kapott nagy terhelést, ezért a teljes elektromos alapfűtéshez sokszor bővítés kell. A bővítést egyszer, a ház összes helyiségére számolva érdemes kérni, akkor is, ha az átállás szobánként halad. A régi belső hálózat cseréje és az érintésvédelem rendezése is ide tartozik.

A szőlőhegyi présházakban és a telek melléképületeiben a fűtés alkalmi: a szüret és a borkészítés idejére bekapcsolt infrapanel elég. Szűcsin, Nagyrédén, Gyöngyöstarjánban vagy Rózsaszentmártonban a lakóház mellett ezeket az épületeket is felírjuk. A lakóházba kerülő fűtőfóliánál a vállalás írásos. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.