Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Körösladányban

Egy vegyes tüzelésű háznál a fűtés naponta többször szerepet vált:

• reggel: a tűz éjjel leégett, a ház kihűlt – a kazán vagy a konvektor fűt, amíg valaki begyújt;
• napközben, hétköznap: a család dolgozik, a kályha nem ég, a ház a kazánra vagy magára marad;
• délután és este: a kályha ég, a nappali meleg, a távoli szobák kevésbé;
• éjjel: a tűz lassan kialszik, a hálószobák hűlnek.

A termosztátos elektromos fűtés időprogramja ezt a ritmust követi. Reggelre felfűti a hálószobát és a fürdőt, napközben alacsony hőfokon tartja a házat, este a kályhás zónában visszavesz, éjszakára a hálókat a beállított hőfokon tartja.

Hétvégén a család otthon van, a kályha reggeltől ég, a fa behordása és a rárakás a nap része. Hétköznap viszont a ház napközben üres, és este mindenki fáradtan ér haza. A termosztát heti programja a két helyzetet külön kezeli: hétköznap a délutáni hazaérkezésre fűt fel, hétvégén a nappaliban alig kapcsol, mert a tűz dolgozik.

A termosztát nem tudja, ég-e a tűz – a szoba hőmérsékletét méri. Ha a kályha melegen tartja a helyiséget, a fűtés magától nem kapcsol, akkor sem, ha a program szerint fűtenie kellene. A két program ezért csak a határokat adja, a tényleges működés a hőmérséklethez igazodik.

A felmérésen a ház alaprajzán helyiségenként bejelöljük, mi fűti ma: a kályha közvetlenül, a kályha áttételesen a nyitott ajtón át, a kazán radiátora, egy konvektor, vagy semmi. Ebből rajzolódik ki, hol van rés a mai fűtésben.

A körösladányi házakban jellemzően a kályhás nappali és a konyha a legmelegebb, a ház végén lévő hálószoba, a fürdő és a hozzáépített szoba a leghidegebb. Az elektromos fűtés először ezekbe a résekbe kerül: a hálószobába mennyezetfűtés, a fürdőbe burkolat alatti vagy falra szerelt fűtés. A kályhás zóna kisebb teljesítményt kap, csak a tűz nélküli órákra.

A vegyes tüzelés nem mindenhol ugyanazt jelenti. Az egyik háznál vegyes tüzelésű kazán fűti a radiátorokat fával, és a gázkazán tartalék. A másiknál gázkazán fűt, és a nappaliban cserépkályha vagy kandalló egészíti ki. A harmadiknál konvektorok és kályhák állnak szobánként, kazán nélkül.

Az elektromos fűtés helye mindháromnál más. Fatüzelésű kazánnál a legnagyobb nyereség a hideg reggeleken és a hosszabb távollétnél van, amikor senki nem tud rárakni. Gázkazán és kályha mellett a radiátoros kör egyes szobái válthatók ki. Konvektoros-kályhás háznál szobánként halad az átállás. A felmérésen a meglévő rendszer típusa alapján javaslunk sorrendet.

A kályha közelében a falra szerelt termosztát a tűz sugárzását méri, és azt jelzi, hogy a szoba meleg, miközben a nappali túlsó vége hűvös. A kályhás zónában a termosztát ezért a kályhával átellenes, belső falra, a tűz közvetlen sugárzásán kívül kerül.

Nagy, nyitott nappali-konyhánál két termosztát is indokolt lehet: egy a kályha felőli, egy a távoli részre, két külön fűtőkörrel. Így a konyha vége akkor is fűthető, amikor a kályha a nappali felét már túlmelegíti.

A környező településeken, Köröstarcsán, Muronyban, Bélmegyeren és Csárdaszálláson a fatüzelés hasonlóan erős, Bélmegyeren a vármegyében az egyik legnagyobb arányban. A falvakban sok a régi, vályogfalú ház, ahol a kályha a téli élet központja, és a gázt csak kiegészítésnek használják.

A felmérésen ezekben a házakban is a hőtérképpel kezdünk, és a javaslatban leírjuk, melyik szoba milyen fűtést kap, milyen programmal. Szeghalom, Mezőberény és Dévaványa felé is ugyanígy dolgozunk. A Debrecenben dokumentált teraszfűtésünk a fűtőfólia burkolat alatti alkalmazását mutatja be.