Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Dévaványán

Egy két-háromszobás, konyhás-fürdős háznál minden helyiségnek saját fűtőkészüléke van: a nappaliban konvektor, a hátsó szobában kályha, a fürdőben esetleg egy villanyradiátor. Ez a felállás első ránézésre rendezetlennek tűnik, de az elektromos fűtésre való átállásnál előny. Nincs közös vízkör, amelyet egyben kellene kiváltani, nincs kazán, amelynek a teljesítményét a megmaradó szobákhoz kellene igazítani.

A kis alapterület a villamos oldalon is könnyít. Egy-egy dévaványai szoba hőigénye mérsékelt, ezért az első egy-két helyiség gyakran a meglévő csatlakozásba is belefér. A korlát nem a szobák számánál, hanem a teljes házra összesített teljesítménynél jelentkezik – ezért kell a tervet előre elkészíteni.

A felmérés után helyiségenként rögzítjük, mi lesz a végleges fűtés: melyik szoba kap mennyezetfűtést, hová kerül infrapanel, és hol érdemes a burkolat alá tenni a fűtést. Ebből adódik a körök száma, a fűtési alelosztó mérete és a szükséges csatlakozási teljesítmény.

A terv tartalma röviden:

• helyiségenként a fűtőfelület típusa és teljesítménye;
• a körök kiosztása fázisonként, ha háromfázisú a bekötés;
• a vezetékek útvonala az elosztótól az egyes szobákig;
• a javasolt sorrend, és hogy melyik ütemnél kell a bekötést bővíteni.

Az első ütemben már a végleges alelosztó kerül a falra, a még nem használt helyekkel. A későbbi ütemek így nem igényelnek bontást az elosztónál.

Az ütemezés velejárója, hogy egy ideig két rendszer működik egymás mellett. A már átállított hálószobában a termosztát tartja a beállított hőfokot, a szomszédos szobában továbbra is a konvektor vagy a kályha fűt. Ez nem okoz műszaki gondot, de érdemes néhány dolgot tudni.

A nyitva hagyott ajtón át a meleg szoba a hideget is fűti, ezért a termosztát többet kapcsol. Ha a szomszédos helyiség nem használt, az ajtót érdemes csukva tartani. A régi kályha melege átsugározhat a falon: a termosztátot ezért nem a kályhás szobával közös falra szereljük. A termosztát helyiségenként programozható, így az éjszakai és a nappali hőfok szobánként eltérhet.

A szobák nem egyforma felületet kapnak. A vályog- vagy sárfalú helyiségekben a falat nem terheljük fűtéssel, a fűtőfólia a mennyezetre, gipszkarton mögé kerül, a padlás felőli hőszigeteléssel együtt. Ahol a mennyezet ép és nem szeretnék megbontani, falra vagy mennyezetre szerelt infrapanel a bontás nélküli megoldás.

A fürdőszobában és a konyhában a hideg járólap a leggyakoribb panasz. Ha a burkolat úgyis cserére kerül, a T-Mat fűtőháló a burkolóragasztóba ágyazva épül be, és a helyiség teljes padlóját temperálja. A sorrend itt a burkolóhoz igazodik: a fűtőszőnyeg a burkolás napján kerül a helyére.

Minden kiváltott kályha után kevesebb tüzelőt kell beszerezni és tárolni, a kiváltott konvektorok után pedig a gázvezeték egy-egy ága szüntethető meg. A kéményt addig kell rendszeresen ellenőriztetni, amíg valamelyik tüzelőberendezés használja. Ha az utolsó kályha is kikerül, a kémény lezárható vagy tartaléknak megtartható.

Sokan az utolsó kályhát szándékosan megtartják, jellemzően a konyhában vagy a nappaliban. Ennek műszaki akadálya nincs: amíg a kályha fűt, a termosztát kevesebbet kapcsol. A végállapot-tervben ilyenkor is számolunk ezzel a helyiséggel, hogy a fűtés később, ha a kályha kikerül, további bekötés nélkül kiépíthető legyen.

Dévaványa környékén, Ecsegfalván, Hunyán, Köröstarcsán és Csárdaszálláson is sok a kis alapterületű, szobánként fűtött ház, tanyán és faluszélen egyaránt. A felmérésen ugyanazt a rendet követjük: helyiségenként felírjuk a meglévő fűtést, megnézzük a mérőszekrényt, a falazatot és a födémet, majd elkészítjük a végállapot-tervet a javasolt sorrenddel.

A távolabbi tanyákon a villamos bekötés gyakran gyengébb, ezért ott a sorrend a teljesítménybővítés lehetőségéhez is igazodik. A Gyomaendrőd és Túrkeve felé eső területeken ugyanez a helyzet: a szobánkénti átállás ott is a leghidegebb és a leggyakrabban használt helyiséggel indul.