Elektromos fűtés és infrafűtés Békésen

Sok régi ház felújítása az ablakcserével kezdődik. A régi, rosszul záró ablakok folyamatos légcserét adtak, az új, jól tömített nyílászárók mellett viszont a főzés, a fürdés és a lakók által termelt pára a helyiségben marad. A vályogfal a párát felveszi, a hideg sarkokban és a bútorok mögött pedig a felület nedvessé, foltossá válhat, még akkor is, ha a fal a talaj felől száraz.

Ezért a felmérésen mindig megkérdezzük, mikor cserélték az ablakokat, és hogyan szellőztetnek. A megoldás a rendszeres, rövid szellőztetés, szükség esetén az ablakba épített légbevezető, és az egyenletes fűtés. A sugárzó fűtés a fal belső felületét is melegíti, így a felület hőmérséklete magasabb, és kisebb az esélye, hogy a pára éppen ott csapódjon le.

A régebbi házaknál gyakori, hogy az utcai, régi rész vályogfalú, a később épült hátsó szárny vagy fürdő pedig téglából készült. A két falazat másként vezeti a hőt és másként kezeli a nedvességet: a vályog lassan melegszik fel és lassan adja le a párát, a tégla gyorsabban reagál. A csatlakozásnál gyakran repedés fut, amely a csapadékvizet is beengedheti.

A fűtés tervezésénél ezért a két részt külön kezeljük. A téglaszárnyban, ha a fal száraz és a vakolat ép, a falfűtés is megfontolható, a vályogrészben a mennyezet a biztosabb választás. A két rész saját fűtőkört és saját termosztátot kap, így a lassabban felmelegedő vályogszobák és a gyorsabban reagáló téglahelyiségek hőfoka külön állítható.

A lábazat javítása után a vályogfal kiszáradásához idő kell, fűteni viszont már az első télen is kell. A fűtőfelületet ezért a fal állapotához igazítjuk:

• Mennyezet: a födém száraz, a fal állapotától független. Fagerendás vagy nádpallós födémnél gipszkarton mögé kerül a fűtőfólia, a padláson hőszigeteléssel. A vályogházak többségénél ez az első javaslat.
• Infrapanel a belső falon vagy a mennyezeten: ha a szobát most nem akarják felújítani, bontás nélkül felszerelhető, és később áthelyezhető.
• Falfűtés a külső vályogfalon: csak ha a lábazati szigetelés elkészült, a fal a mérés szerint kiszáradt, és páraáteresztő vakolatot kapott. Addig nem javasoljuk.
• Padlófűtés: csak új, víz- és hőszigetelt aljzattal; a régi, földre fektetett padlóra nem.

A helyiségek sorrendjét a használat adja: ahol a legtöbb időt töltik, ott kezdünk, a ritkán használt szobák a fal kiszáradását várhatják ki.

Az 1961 és 1980 között épült házak részben már téglából vagy blokktéglából, részben még vályogból vagy vegyes falazattal készültek, a födémük és a nyílászáróik pedig ma is sokszor az eredetiek. Ezekben a házakban a nedvesség mellett a szigeteletlen födém és a hőhidak adják a hőveszteség nagy részét. A városban vezetékes gázzal (is) a lakások 79%-a fűt, saját kazánnal 59%-a, és a fatüzelés is elterjedt.

Ilyen háznál a fűtéscsere előtt a födém szigetelése hozza a legtöbbet, a fűtés pedig ehhez méretezhető kisebbre. A kazán megmaradhat a melegvízhez és a még át nem állított szobákhoz, a többi helyiség pedig ütemenként kaphat elektromos fűtést. A teljes felújítási sorrendről a régi ház felújítása oldalon írtunk.

A felmérés a helyszínen készül, de néhány előre összegyűjtött információ sokat segít, akár a városban, akár Muronyban, Tarhoson vagy Dobozon áll a ház:

• mikor készült a ház, és melyik része épült később;
• volt-e utólagos vízszigetelés, és milyen módszerrel;
• mikor cserélték az ablakokat, és hol jelent meg azóta nedves folt;
• milyen a vakolat: eredeti meszes, cementes javítás vagy újabb gipszes réteg;
• hol van a mérőhely, és egy- vagy háromfázisú a bekötés.

A helyszínen nedvességmérővel ellenőrizzük a falakat a padló közelében és magasabban, megnézzük a padlást, a födémet és az ereszcsatornák vízelvezetését. A javaslatban helyiségenként leírjuk, mit kell a fűtés előtt kijavítani, és mi készülhet vele egy ütemben.