Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Edelényben

Az edelényi házak jelentős részében a fűtés központja egy vegyes tüzelésű vagy gázkazán, amely acélcsöves radiátoros hálózatot táplál. A csővezeték sokszor ugyanolyan idős, mint a ház, a radiátorok egy részét pedig a bővítéskor utólag kötötték rá.

Az átállás első kérdése ezért az, mit ér még ez a hálózat. Ha a csövek és a radiátorok jó állapotúak, a kazán tartalékként megmaradhat, és az elektromos fűtés először a bővített részekben vagy a leghidegebb szobákban jelenik meg. Ha a hálózat is elöregedett, a helyiségenként szabályozott elektromos rendszer kiválthatja az egészet, és a kazánház más célra szabadulhat fel.

Az 1946 és 1960 között épült házak födéme gyakran fa gerendás, alul nádazott és vakolt mennyezettel, felül salak- vagy földfeltöltéssel. Ez a feltöltés régen a hőszigetelés szerepét töltötte be, ma viszont kevés, és a súlya miatt a gerendák állapota különösen fontos.

Mennyezetfűtés előtt a padlás felől ellenőrizzük a gerendákat, a feltöltést és a beázás nyomait. Sokszor az a jó megoldás, ha a régi feltöltést könnyű hőszigetelésre cserélik: a födém terhe csökken, a hővédelem javul, és a gipszkarton alá szerelt mennyezetfűtés hője a szobában marad.

Az ötvenes évek falba vésett vezetékei a mai terhelésre nem alkalmasak, a fűtési köröknek saját, korszerű érintésvédelemmel ellátott áramkör kell. A kérdés az, hogyan jut el az új vezeték a helyiségekig.

Ahol mennyezetfűtés készül, a gipszkarton mögötti légrés természetes nyomvonal: a vezetékek vésés nélkül, a födém alatt futhatnak a termosztátok és a fűtőkörök felé. Ahol a mennyezet marad, a falak vésése és a vakolat javítása a burkolási és festési munkák elé kerül. Ezt a felmérésen helyiségenként megtervezzük, hogy a villanyszerelő és a fűtésszerelő munkája ne keresztezze egymást.

A régi házhoz később hozzáépített konyha, fürdő vagy szoba szerkezete eltér az eredeti résztől: más a falazat, más a födém, és gyakran a padló is újabb, szigeteltebb. Ezek a helyiségek jó kiindulópontot adnak az átálláshoz, mert a padlófűtés itt kisebb beavatkozással is elkészülhet.

A tetőtér, ha beépítették, szintén önálló zóna: a ferde gipszkarton mögé kerülő fűtőfólia saját termosztáttal működik, a földszinti kazán köréhez nem kell hozzányúlni. A bővített részek így elsőként kaphatnak elektromos fűtést, az eredeti ház pedig a következő ütemben.

A folyóhoz közeli, alacsonyabban fekvő telkeken a régi házak padlója alatt gyakran nincs vagy tönkrement a vízszigetelés. Ilyen padlóba fűtést építeni csak akkor szabad, ha a rétegrend alulról megfelelő nedvesség elleni védelmet és hőszigetelést kap, ami teljes bontással jár.

Ha erre nincs mód, a mennyezet a biztonságosabb fűtőfelület, a padló pedig a vakolat és a lábazat rendbetétele után száradhat. A felmérésen megnézzük a lábazat és a padló nedvességét, és ennek alapján javasoljuk, melyik helyiségben melyik felület kapja a fűtést.

Nem minden család tudja egyszerre elvégezni a födém, a villanyhálózat és a fűtés munkáit. Egy lehetséges ütemezés:

• Első év: mérőhely és elosztó korszerűsítése a végleges fűtési igényre, a bővített szárny vagy a tetőtér fűtése, a kazán marad.
• Második év: padlásfödém rendbetétele és szigetelése, mennyezetfűtés a régi rész szobáiban.
• Harmadik év: a maradék helyiségek, a radiátoros kör leszerelése, a kazán tartalékká vagy feleslegessé válik.

15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.