Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Nagykőrösön

A hagyományos utcafrontos házban a szobák nem egyforma igénnyel használtak. Az egykori tisztaszoba ma gyakran nappali vagy hálószoba, a konyha a mindennapok központja, a kamra és a hátsó helyiségek pedig tárolók vagy később kialakított fürdők. A kályhás fűtés ezt a különbséget sosem követte pontosan: ahol a kályha állt, ott meleg volt, a többi helyiség hideg maradt.

A helyiségenkénti elektromos fűtés tervezése ezért a használattal kezdődik. A nappaliba és a hálóba teljes, komfort-hőfokra méretezett mennyezetfűtés kerül, a fürdőbe a gyors felfűtés miatt magasabb fajlagos teljesítmény, a kamrába és a tárolókba csak temperáló fűtés vagy semmi. Így a beruházás és a fogyasztás is oda koncentrálódik, ahol a család valóban tartózkodik.

A mennyezetfűtés előtt a legfontosabb kérdés, hogy a régi födém elbírja-e a gipszkarton rendszert, és milyen állapotban vannak a gerendák. Ehhez nem kell bontani. A padlás felől megnézzük a gerendák végeit a falra fekvésnél, ahol a nedvesség és a korhadás a leggyakoribb, a deszkázat vagy a nádpallók állapotát, és a födém feletti sár- vagy földréteg vastagságát.

Alulról a mennyezet repedései, a leváló vakolat és a lehajlás árulkodik. Ha a gerendák épek, a tartószerkezet közvetlenül hozzájuk rögzíthető. Ha egy-egy gerenda cserére szorul, azt a mennyezetfűtés előtt kell elvégezni, mert a gipszkarton lezárása után ez már csak bontással lehetséges.

A régi födém önmagában gyengén szigetel, ezért mennyezetfűtés nélküle nem tervezhető. A szigetelés helye általában a padlás felőli oldal, a gerendák között és felett. A vályogháznál különösen fontos, hogy a páratechnikai rétegrend helyes legyen: a párafékező réteg a meleg oldalra, a fűtőfólia és a gipszkarton fölé kerül, a padlás pedig szellőzzön, hogy a faszerkezet ne vizesedjen.

A helyesen megépített rétegrendben a fűtőfólia hője lefelé, a szobába sugárzik, a padlásra alig jut hő. Ez a legnagyobb egyedi tétel a fogyasztás csökkentésében: egy szigeteletlen födémű vályogháznál a födém szigetelése többet hoz, mint bármilyen fűtési beállítás. A részleteket a mennyezetfűtés oldalon írtuk le.

A régi nagykőrösi házakban sokszor áll még cserépkályha vagy rakott tűzhely, amelynek kéménye a födémen és a padláson át vezet ki. A mennyezetfűtés tervezésekor ez két döntést igényel. Ha a kályha marad, a kémény körül a födémáttörésnél a tűzvédelmi távolságot meg kell tartani, és a fűtőfólia nem kerülhet a kémény közvetlen közelébe. Ha a kályha megy, a kémény bontása vagy lezárása a födém javításával együtt végezhető, és a mennyezet egységes felületként fűthető.

Sok család a kályhát hangulati és tartalék hőforrásként megtartja. Ilyenkor a termosztát érzékeli a kályha melegét, és a fűtőfólia kevesebbet kapcsol. A fatüzelés kiváltásáról szóló cikkünk a két rendszer együttélését is bemutatja.

A felmérést Nagykőrösön, valamint Kocséron, Nyársapáton vagy Csemőn is a helyszínen végezzük. Egy vályogháznál a bejárás a padlással kezdődik, a helyiségeken folytatódik, és a villamos csatlakozással zárul, mert a teljes elektromos fűtés sok régi háznál bekötés-bővítést igényel.

A javaslat szobánként megadja a fűtőfelületet, a szigetelési rétegrendet és ha kell, az ütemezést. A legközelebbi dokumentált családiház-munkánkat Kunfehértón végeztük: egy 140 négyzetméteres ház padlófűtését a beszámoló szerint hőkamerás mérés és jegyzőkönyv zárta. Vállalásunk kivitelezéshez kötött: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.