Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Nagykanizsán

A lakáson belüli kiegészítő fűtés ritkán ütközik akadályba egy közös kazános házban. A gond inkább abból adódik, ha egy részlet csak a szerelés napján derül ki. Érdemes előre végigmenni az alábbiakon:

• Mit mond az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat a lakáson belüli villanyszerelésről és a közös falak véséséről?
• Mekkora a lakás csatlakozási teljesítménye, és hol van a mérő: a lakásban vagy a lépcsőházi szekrényben?
• Hogyan osztja fel a ház a közös fűtés költségét, és van-e a radiátorokon költségmegosztó?
• Érint-e a tervezett munka homlokzatot, loggiát vagy közös födémet?
• Mikor indul és mikor áll le a közös fűtés, és van-e éjszakai csökkentés?

Az első négy kérdésre a közös képviselő tud választ adni, az ötödikre a ház gépésze. A válaszok birtokában a felmérésen pontosan eldönthető, mekkora kiegészítés kell, és melyik helyiségbe.

A közös kazános lakás fürdőszobájában gyakran csak egy kis radiátor vagy törölközőszárító van, amely a fűtési idényen kívül hideg marad. Ha a burkolat úgyis cserére kerül, ez a legjobb alkalom a padló fűtésére: a T-Mat fűtőháló vékony rétegben a burkolóragasztóba ágyazódik, így a padlószint alig emelkedik, és a küszöb maradhat.

A fűtőszőnyeg saját, padlóérzékelős termosztátot kap, ezért reggel és este rövid időre is bekapcsolható, a közös fűtés menetrendjétől függetlenül. A munka sorrendje kötött: a régi burkolat bontása és az aljzat kiegyenlítése után jön a fűtőszőnyeg fektetése és az ellenállásmérés, majd a burkoló. Ha a fürdőt nem burkolják újra, a mennyezetre vagy a falra szerelt, vizes helyiségbe alkalmas kivitelű panel a bontás nélküli lehetőség.

A társasház legfelső lakásában a mennyezet a hideg felület: a födém fölött padlás vagy lapostető van, és ha a födém hőszigetelése hiányos, a közös radiátor ezt nem tudja pótolni. Itt a kiegészítő fűtés helye inkább a fal vagy a padló, mert a mennyezetre szerelt fűtőfólia fölé a födém felé szigetelés kell, ami a belmagasságból vesz el. A födém utólagos szigetelése a padlás felől közös ügy, erről a közösséggel érdemes előbb egyeztetni.

A beüvegezett loggia más eset: a lakáshoz tartozó, de a közös fűtési rendszerbe be nem kötött tér. Ide a falra szerelt infrapanel a kézenfekvő, saját termosztáttal, amely csak akkor fűt, amikor a loggiát használják. A loggia beüvegezése rendszerint a közösség hozzájárulásához kötött, a panel felszerelése viszont már lakáson belüli munka.

A város családi házas részein, Kiskanizsán, Palinban vagy Miklósfán a kérdés nem a közös kazán, hanem a saját ház energiamérlege. A nagykanizsai lakások 5,2%-a napelemmel ellátott, a vármegyei 4% fölött. A napelem elsősorban tavasztól őszig termel, a fűtési igény pedig télen jelentkezik, ezért azt, hogy a termelés mennyit fedez az elektromos fűtésből, a rendszer elszámolási módja határozza meg; a részleteket a napelemes oldalunkon írtuk le.

Gázkazános háznál az elektromos fűtés itt is szakaszosan érkezik: először a tetőtér vagy egy felújított szint, később a többi helyiség. A méretezésnél a nyári termelés nem számít bele a téli teljesítményigénybe, azt a ház hővesztesége és a villamos csatlakozás adja.

Társasházi lakásban a bejárás a hideg helyiséggel kezdődik: fekvés, nyílászárók, külső falak és a meglévő radiátor vagy konvektor. Utána a lakás elosztója, a mérő és a szabad áramköri helyek jönnek, végül a tervezett szerelés útvonala, hogy kiderüljön, érint-e közös falat vagy lépcsőházat. Sormáson, Szepetneken, Nagyrécsén vagy Fűzvölgyön, a családi házaknál a kazán és a födém is sorra kerül. A javaslat helyiségenként, írásban készül.

A legközelebbi dokumentált munkánk a Balaton déli partján, Balatonfenyvesen készült: egy fából épült modulház padló- és mennyezetfűtése. Balatonszárszón egy közel 180 négyzetméteres új ház padlófűtését a fedett teraszig vezettük.

15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.