Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Nagybajomban

Ahol a házba nincs bevezetve a gáz, a fatüzelés kiváltásának két iránya szokott felmerülni: a gázbekötés kiépítése kazánnal és radiátorokkal, vagy az elektromos fűtés. Az utóbbinál nincs kémény, nincs égéstermék-elvezetés és nincs csőhálózat; a fűtőfólia a mennyezetbe, a falba vagy a padlóba kerül, és helyiségenként külön termosztát szabályozza.

A feltétel a megfelelő villamos csatlakozás. Egy csak fával fűtött háznál a meglévő bekötést általában kis fogyasztásra méretezték, ezért a felmérésen elsőként azt nézzük meg, mekkora teljesítmény áll rendelkezésre, és szükséges-e bővítés az áramszolgáltatónál. A bővítés átfutását a munka ütemezésébe előre be kell tervezni.

Egy nagy, helyiségenként fűtött háznál a költséget és a felfordulást is jól lehet több évre elosztani. Egy jellemző menetrend:

• Első idény: a kályhától legtávolabb eső két-három szoba kap mennyezeti fűtőfóliát. A kályha a nappalit és a konyhát fűti tovább, a tűzifa-igény már ekkor csökken.
• Második idény: a fürdő és a konyha következik, lehetőleg a burkolat cseréjével együtt, a padlóba épített fűtéssel.
• Harmadik idény: a nappali is elektromos alapfűtést kap, a kályha innentől csak alkalmi hőforrás.

A sorrend a család igénye szerint változhat. A lényeg, hogy a villamos elosztó és a bekötés már az első lépésnél a teljes házra készüljön, így a későbbi ütemek falbontás nélkül csatlakoznak.

A régebbi nagybajomi házakban a padló gyakran szigetelés nélküli beton, régi hajópadló vagy kopott burkolat. A kályha a levegőt melegíti, a padló azonban hideg marad, ami különösen a konyhában és a fürdőben érződik. Ha a padlót úgyis cserélni kell, az a legjobb alkalom a burkolat alatti fűtés beépítésére.

A rétegrend a helyiség állapotától függ. Új aljzatnál hőszigetelés, hőtükör, fűtőfólia és esztrich kerül egymásra; ha a padlómagasság kötött, laminált vagy parketta alá vékonyabb rendszer is készülhet. A padlófűtés oldalunkon a különböző rétegrendeket bemutatjuk. A vályogfalú helyiségekben a mennyezet vagy a padló a biztosabb felület, a falfűtés csak száraz fal esetén jöhet szóba.

Sokan már a felmérésen azt kérdezik, el kell-e bontani a cserépkályhát vagy a kandallót. Nem kell. A kályha mellett a termosztát úgy működik, hogy amíg a tűz melegít, a fűtőfólia nem kapcsol be; amikor a tűz kialszik, átveszi a fűtést. A két rendszer ezért nem zavarja egymást.

Az első teljes fűtési idény után a család már saját tapasztalatból tudja megítélni, milyen gyakran gyújt be, és mennyi fa fogyott. Van, ahol a kályha a hangulat kedvéért megmarad, és van, ahol helyet ad egy nagyobb nappalinak. A kémény további használatáról és ellenőrzéséről ezt a döntést követően érdemes gondoskodni.

Nagybajomban, Pálmajorban és a szomszédos településeken, Kutason, Kisbajomban, Böhönyén vagy Mezőcsokonyán a helyszíni bejárással kezdünk. Megnézzük a falazatot és a födémet, a meglévő tüzelőberendezéseket, a villamos bekötést, és azt, hogy a család mely helyiségeket használja egész nap. Ebből készül a helyiségenkénti műszaki javaslat és az ütemezési terv.

A vármegyében Balatonfenyvesen dokumentáltuk egy fa modulház padló- és mennyezetfűtését, a teljes szerelési folyamattal. A kivitelezés végén hőkamerás mérést és jegyzőkönyvet készítünk, a termosztátokat pedig a helyszínen állítjuk be és mutatjuk meg. A mennyezeti megoldás részleteit a mennyezetfűtés oldalon találja.