Elektromos fűtés és infrafűtés Mindszenten

Egy szigeteletlen, régi családi házban a hőveszteség nem egyenletesen oszlik meg. A meleg levegő felfelé száll, ezért a padlás felé, a szigeteletlen födémen át távozik a legtöbb hő. Utána jönnek a régi, rosszul záró nyílászárók és a hozzájuk tartozó hőhidak, majd a külső falak, végül a talajjal érintkező padló.

A felmérésen ezeket a felületeket egyenként nézzük meg: van-e a födém fölött szigetelés, és ha igen, milyen vastag; milyen az ablakok és ajtók állapota; milyen a fal anyaga és vastagsága. Ebből számoljuk a ház hőveszteségét helyiségenként, és ebből derül ki, hol érdemes a pénzt először a szigetelésre, és hol a fűtésre költeni.

A régi házak felújításánál a födém hőszigetelése rendszerint az a lépés, amely viszonylag kis ráfordítással sokat számít. Járható padlástérnél a szigetelőanyag a födém tetejére kerül, a gerendák közé vagy fölé, párazáróval. Nem kell hozzá állványozni, a lakótér használható marad, és a munka egy-két nap alatt elvégezhető.

Ha a fűtés mennyezetfűtés lesz, a födém szigetelése nem opció, hanem feltétel: a fűtőfólia fölé mindenképpen hőszigetelés kerül, különben a hő egy része a padlásra távozik. Ezért a két munkát egy ütemben tervezzük, és a szigetelés vastagságát úgy választjuk, hogy a gipszkarton alatti rétegrend vékony maradjon.

A régi, egyrétegű vagy rosszul záró ablakok cseréje a komfortot is javítja, mert megszűnik a huzat és az ablak melletti hideg érzet. Ha az ablakcsere a fűtéscserét követő egy-két évben várható, a fűtést nem a mai, rosszabb állapotra érdemes túlméretezni, hanem úgy, hogy a hideg időszakban a jelenlegi ablakokkal is elég legyen, de a helyiségenkénti szabályozás később lejjebb vehető.

A homlokzati hőszigetelés nagyobb beruházás, és a vályogfalnál külön szakmai kérdés, mert a falnak lélegeznie kell, és a nedvesség elleni védelmet előbb kell rendezni. A lábazat és a talajnedvesség javítása ezért rendszerint megelőzi a homlokzat szigetelését. Ezekben a döntésekben építész ad pontos javaslatot; mi a fűtés oldaláról számolunk az egyes változatokkal.

A fűtési teljesítményt a helyiség hővesztesége határozza meg. Ha a födém szigetelése a fűtéscserével egy ütemben elkészül, a helyiségenkénti igény érezhetően kisebb lesz, és ezzel együtt a szükséges villamos csatlakozási teljesítmény is. Ez régi háznál sokszor azt jelenti, hogy a meglévő bekötés bővítés nélkül vagy kisebb bővítéssel is elég.

Fordítva is igaz: ha a fűtést egy szigeteletlen ház mai állapotára méretezzük, és a szigetelés később készül el, a rendszer túlméretezett lesz. Ez a sugárzó elektromos fűtésnél nem okoz működési gondot, mert a termosztát helyiségenként szabályoz, de a beruházás és a csatlakozás bővítése nagyobb a szükségesnél. A javaslatban ezért mindkét állapotra megadjuk a számítást.

A városban a saját gázkazán és a fatüzelés együtt is gyakori. A felújítás ütemezése így több lépcsős lehet: először a födém szigetelése és a mennyezetfűtés a legtöbbet használt szobákban, a kazán pedig a többi helyiséget és a melegvizet adja tovább. Az ablakcsere után a maradék helyiségek következhetnek, és ha a kazán már csak a melegvízért üzemel, a gázmérő sorsáról is dönteni lehet.

A falusi és tanyás környéken, Pusztaszeren, Dócon vagy Felgyőn a sorrend ugyanez, de ott a fatüzelés kiváltása a gyakoribb cél. A kályha ilyenkor tartaléknak megmaradhat.