Elektromos fűtés és infrafűtés Hevesen

A szénnel fűtött vályogházban a fűtés nem ér véget a begyújtással. A szenet ősszel be kell szerezni és száraz helyen tárolni, télen vödörrel behordani, a kályhát naponta többször megrakni, a salakot és a hamut kihordani. A szénpor a lakótérbe is eljut, a kémény gyorsabban kormozódik, rendszeres ellenőrzése és tisztítása elengedhetetlen.

A vályogház szobáiban a kályha közvetlen környezete meleg, a helyiség távolabbi sarkai és a külső falak mentén hűvös marad. A mennyezetbe szerelt fűtőfólia ezzel szemben a szoba egész felületéről sugároz, a padlót és a bútorokat is melegíti. A kályha kiváltása után a szénpor és a hamu eltűnik a lakásból, a kémény pedig megszüntethető vagy tartalék kályhához megtartható.

A hevesi parasztházak födémje jellemzően fagerendákra fektetett deszkázat vagy nádpalló, alul vakolva, felül a padlás felől földdel vagy sárral takarva. A mennyezetfűtés ehhez igazodik: a régi mennyezet alá, a gerendákhoz rögzített tartószerkezet kerül, erre a fűtőfólia, végül a gipszkarton borítás. A régi vakolatot nem kell leverni, ha szilárd és nem hullik.

A munka előtt a padlás felől megnézzük a gerendák állapotát, különösen a falra fekvésnél, ahol a vályogfal nedvessége a fát megtámadhatta. A sérült gerendát a mennyezetfűtés előtt javítani kell. A mennyezetfűtés előnye a vályogházban, hogy a nedvességre érzékeny falhoz és a gyakran alapozás nélküli padlóhoz nem nyúl.

A szén és a fa olcsó hőjével a szigeteletlen födém hővesztesége kevésbé tűnt fel, az elektromos fűtésnél viszont ez közvetlenül a villanyszámlán jelenik meg. A padlásfödém hőszigetelése ezért a mennyezetfűtés szerves része: a padlás felől, a gerendák közé és fölé kerül, a padlás szellőzésének megtartásával, hogy a faszerkezet ne nedvesedjen.

A helyesen szigetelt födém alatt a fűtőfólia hője a szobába sugárzik, és a helyiség fűtési igénye jelentősen kisebb, mint a szigetelés előtt. A felmérésen a szigetelés vastagságát a padlás használatához is igazítjuk: ha a padlás tároló marad, járható réteg is kerülhet a szigetelés fölé.

A hosszú, utcára merőleges parasztházban a szobák egymás után, egy sorban helyezkednek el, és mindegyiknek saját kályhája van vagy volt. Az átállás itt természetesen szobánként halad. A legtöbb család az utca felőli tisztaszobával, ma nappalival vagy hálóval kezd, vagy azzal a helyiséggel, amelynek kályhája a legrosszabb állapotú.

A következő ütemekben a konyha, a hátsó szobák és a később hozzáépített fürdő következik. A kályhák a még át nem állított szobákban addig fűtenek. A villamos bekötést az első szoba előtt a teljes házra számoljuk ki, mert a régi alföldi házak csatlakozása ritkán elég több helyiség elektromos fűtéséhez, és a bővítést egyszer érdemes kérni.

Heves határában és a környező falvak külterületein sok tanya és tanyaszerű ház áll, ahol a villamos bekötés régi, egyfázisú, a légvezeték hosszú, és a gáz nem jut el. Ezeken a helyeken az elektromos fűtés tervezése a csatlakozás felülvizsgálatával kezdődik, mert a bővítéshez a hálózat oldalán is munka kellhet, és ennek átfutása hosszabb lehet.

Átányban, Tenken, Boconádon vagy Erdőteleken a padlás és a szobák mellett ezért a mérőszekrényt és a bekötést is megnézzük, és a javaslatban jelezzük, ha az átállás a bővítés miatt csak több ütemben reális. A vályogház mennyezetfűtéséhez a kivitelezésnél írásos vállalás jár. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.