Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Csengerben

A gázkonvektoros házban a fűtés energiája a gázvezetéken érkezik, a villamos hálózat ebből semmit nem visel. Elektromos fűtésnél ugyanez az energia a villanyórán át jön, ezért a hálózatnak a fűtés teljes terhelését is el kell bírnia, a téli reggeleken is.

Ez három szinten jelent változást. A ház belső hálózatában: a fűtőköröknek saját vezeték és kismegszakító kell. Az elosztóban: több kör, áramvédő kapcsoló, esetleg nagyobb szekrény. A csatlakozásnál: a mérőhely teljesítménye és a fázisok száma. A felmérésen mindhármat megnézzük, mielőtt fűtőfelületet javasolnánk.

A hatvanas–hetvenes évek házaiban gyakori a vékony keresztmetszetű, sokszor alumínium vezetékezés, a kevés áramkör és a régi, olvadóbiztosítós vagy korai kismegszakítós elosztó. Ezek a mai háztartási gépeket is épphogy kiszolgálják, fűtésre pedig nem alkalmasak.

A fűtőkörök ezért új vezetéket kapnak az elosztóból, megfelelő keresztmetszettel és korszerű érintésvédelemmel. Mennyezetfűtésnél a vezetékek a gipszkarton mögött vagy a padlás felől, vésés nélkül futhatnak. A régi lakáshálózat felújítását is érdemes ebben az ütemben elvégezni, mert a falak javítása és a festés így egyszer esik.

A szobánkénti átállásnál a csatlakozás terhelése lépcsőzetesen nő. Az első egy-két szoba, jellemzően a hálószoba és a fürdő, sokszor még ráfér a meglévő csatlakozásra. A harmadik-negyedik szobánál viszont eljön az a pont, ahol a téli reggeli felfűtés már meghaladná a mérőhely teljesítményét.

Ezt a pontot a felmérésen előre kiszámoljuk, és megmondjuk, hányadik szobánál kell legkésőbb a bővítésnek elkészülnie. Így a bővítés igénylése időben elindulhat, és az átállás nem akad meg félúton. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.

A hálózat távolabbi pontjain, például a település szélén vagy hosszabb bekötővezeték végén előfordulhat, hogy nagyobb terheléskor a feszültség érezhetően csökken: a lámpák fénye megrebben, amikor egy nagy fogyasztó bekapcsol. Ha ilyet már most tapasztalnak, azt az elektromos fűtés előtt érdemes a hálózati engedélyesnek jelezni.

A fűtés tervezésénél ilyenkor különösen fontos, hogy a körök ne egyszerre induljanak. A programok eltolása vagy többzónás vezérlő a terhelési csúcsot csökkenti. A hálózat állapotának vizsgálata és javítása az engedélyes feladata.

A régi házaknál a villanyóra gyakran a házon belül, az előszobában vagy a kamrában van. Bővítéskor az engedélyes műszaki feltételei szerint a mérőhelyet sokszor szabványos, kívülről hozzáférhető kialakításúra kell átépíteni, jellemzően a telekhatáron vagy a homlokzaton.

Ez villanyszerelési munka, amely a bővítés része, és amelynek költségét és menetét a felmérés után a javaslatban jelezzük. Az új mérőhelytől a ház elosztójáig a fővezeték is a megnövelt teljesítményhez igazodik.

Egy csengeri kockaház átállásánál a munkák egymásra épülnek. Először a bővítés igénylése és a mérőhely átépítése, közben a lakáselosztó és a belső hálózat felújítása. Utána a padlásfödém szigetelése és a fűtőfólia szerelése szobánként, végül a gázszerelő leszereli a konvektorokat és lezárja a vezetéket.

A konvektorok addig maradnak, amíg az adott szoba elektromos fűtése nem működik, így a ház egyetlen napra sem marad fűtetlenül. A mennyezeti rendszer rétegrendjét a mennyezetfűtés oldal mutatja be.

A környező falvakban, Pátyodon, Urán vagy Szamostatárfalván ugyanez a sorrend érvényes, a hosszabb bekötővezetékek miatt pedig a bővítés igénylését ott különösen érdemes korán elindítani.