Elektromos fűtés és infrafűtés Bátonyterenyén

A bányászat és az ipar fellendülésének idején épült munkáslakások és családi házak célja a gyors és takarékos építés volt. Jellemzően kis alapterületű, egy-két szobás épületek, vékonyabb falakkal, kis ablakokkal, szigetelés nélkül. Egy részük ikerházként vagy sorházszerűen, közös fallal épült, a fűtést eredetileg szobánként egy kályha adta, amelyet később sok helyen gázkonvektor váltott fel.

Az évtizedek alatt ezeket a házakat a családok a saját igényeik szerint bővítették: fürdő, konyha, néha egy újabb szoba került hozzá. Egy ilyen háznál az elektromos fűtés tervezése a szerkezet és a bővítések feltérképezésével kezdődik, mert a különböző korú házrészek eltérően viselkednek, és a közös fal a szomszéd ház felé is hőt ad át.

Az ötvenes évekbeli házak villamos hálózata néhány lámpára és konnektorra készült. A vezetékek kis keresztmetszetűek, gyakran alumíniumból vannak, a régi szerelésekben védővezető sokszor nincs, a biztosítéktábla pedig olvadóbiztosítós. A hálózatot az évek során toldozták, egy körön ma sokszor több nagy fogyasztó is osztozik.

Elektromos fűtés erre a hálózatra nem köthető. A fűtési körök új lakáselosztóból indulnak, megfelelő keresztmetszetű rézvezetékkel, kismegszakítóval és áramvédő kapcsolóval. A régi ház csatlakozási teljesítménye is ritkán elég a teljes elektromos fűtéshez, ezért a bővítés igénylését a felújítás elején kell elindítani, és a mérőhely szabványosítása is ennek része lehet.

A régi bátonyterenyei házak födémje fagerendás, deszkázott vagy korai vasbeton szerkezet, a padlás felől szigetelés nélkül. A mennyezetfűtés előtt a födém állapotát a padlás felől és alulról is megnézzük: a gerendák végét a falra fekvésnél, a vasbeton födémnél a repedéseket és azt, hová kerülhet biztonságosan a rögzítés.

Ha a szerkezet ép, a padlás felőli oldalon hőszigetelés készül, alul pedig a régi mennyezet alá rögzített tartószerkezetre a fűtőfólia és a gipszkarton. A kis alapterületű házakban a födém szigetelése a teljes hőveszteség arányában különösen sokat számít. A mennyezetfűtés a bútorozott, kis szobákban azért is jó választás, mert a falak mentén nem foglal helyet.

A bátonyterenyei lakások jelentős része ma is helyiségenként fűt, kályhával, gázkonvektorral vagy a kettő keverékével. Ez az átállást megkönnyíti, mert nincs központi rendszer, amelyet egyszerre kellene lecserélni. Az első ütemben a legtöbbet használt helyiség kap elektromos fűtést, a többi szoba a megszokott módon fűt tovább.

A gázkonvektor leszerelését és a gázvezeték lezárását gázszerelő végzi, a homlokzati kivezetés nyílását a fal javításával zárjuk le. A kályha tartaléknak megmaradhat, a kéménye ilyenkor is ellenőrzést igényel. Ikerháznál vagy közös falú háznál a felmérésen azt is megnézzük, hol vezet a közös fal mentén kémény vagy vezeték.

Az ötvenes évekbeli ház felújításánál bevált sorrend: a tető és a csapadékvíz elvezetése, a csatlakozás bővítésének igénylése és a mérőhely, a belső villamos hálózat cseréje, a födém javítása és szigetelése, végül a fűtés szerelése és a burkolatok. Ha a sorrend felborul, például a hálózatcsere az új festés után következik, kétszer kell dolgozni.

A felmérést Bátonyterenyén, valamint Mátraverebélyen, Nemtiben, Kazárban vagy Dorogházán is a ház teljes bejárásával végezzük. Mátraszentimrén, alig tíz kilométerre, egy épülő ház padlófűtését lépésről lépésre dokumentáltuk. A beépített 4. generációs fűtőfóliára: 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.